„Heraldikai lexikon/Árpád-sávok” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
névváltozatok sablonnal AWB |
|||
1. sor:
[[Kép:Flag of Hungary (11th c. - 1301).svg |thumb|right
'''Árpád-sávok'''nak nevezi a laikus szemlélet [[Magyarország címere|Magyarország címerének]] [[vágott]] pajzsát. Helytelenül a címer vörös-ezüst sávjait nevezik így. A helyes heraldikai elnevezés a vágás, mivel [[vágott]] pajzsról van szó, noha időnként a sávozott szakszót is használják. Ez valójában az Árpádok családi címere volt, kezdetben [[oroszlán (heraldika)|oroszlánokkal]] kiegészítve, míg a kettős kereszt az országot jelképezte. Erre utal a Képes krónika hasított címere, a jobboldali mezőben az Anjou-[[liliom (heraldika)|liliomokkal]], a baloldaliban az Árpádok vágásaival (akinek az Anjouk [[leányág]]i leszármazói voltak). Károly Róbert harmadik [[felségpecsét|felségi]] [[kettőspecsét]]jének hátlapján a kettős keresztet ábrázoló nagyobb címere fölött ugyanilyen kisebb [[pajzs (heraldika)|pajzs]] látható, ami [[heraldika]]i nyelven azt jelenti, hogy a kettős kereszt országában a liliomos-vágásos dinasztia uralkodik.
Egyes vélemények szerint a vágásos címer előképe Aragónia cölöpölt címere lehetett és Imre király (1196-1204) aragón felesége, Konstancia tette ismertté Magyarországon. A négy ezüstvágást ("sávot") általában a négy bibliai folyóval magyarázták. A [[magyar heraldika|magyar heraldikában]] ebből a Duna, Tisza, Dráva és Száva lett, bár az eredete nem ismert. Valószínűleg egyszerűen csak a két fő folyóra rímelő más folyókat válogattak össze, akárcsak a magyar címer [[hármas halom|hármas halmai]] esetében. Kassa 1502-es [[címerbővítés|címerbővítő]] oklevele a négy ezüstsávot már az említett négy folyóval értelmezi és Werbőczy is jól ismerte ezt az értelmezést, ezért a sávoknak a négy folyóval tmagyarázott jelentése széles körben elterjedt.
▲<big>Névváltozatok: Árpád-vágások (Benke Bánya 389.), pólyás címer (Bertényi Új m. 74.)
A második világháború idején a Hungarista mozgalom, majd a háború utáni más szélsőséges mozgalmak is az "Árpád-sávokat" választották jelképül, mivel a négy folyó a Trianon előtti Magyarország területével is azonosítható volt, továbbá olyan dekoratív történelmi jelkép, mely könnyen megjegyezhető. Ekkor jött létre az "Árpád-sávos" kifejezés is. A Hungarista "Árpád-sávok" azonban bizonyos eltérést mutatnak a magyar címer valódi sávozásának színezését és számait illetően, ezért nem tekinthetők azonosnak a történelmi magyar sávokkal.
==A vágások külföldi mondai hagyománya==
A sávoknak (három pólyának) létezik egy mondai hagyománya a lengyel (litván) Wukry (Jukry, Uchry) nemzetség címerével kapcsolatban, ahol vörös alapon három ezüstsáv (folyó) látható, fölöttük két arany félhold között csonka ezüst kereszt van. A monda szerint<ref>Közli Zernicky - Szeliga: Die polnische Stammwappen. Hamburg 1904.</ref> a tatárok Jukry (Wukry) nevű kánjuk idejében Pannónia ellen vonultak és a kán Attilát (tatárul Edelét) bízta meg a fővezérséggel. Miután átkelt a három folyón (Volga, Don, Dnyeper), Pannóniában új birodalmat alapított és régi címerét, a koronás vércsét a három folyóra cserélte. A cseh mondakörben Attila király és Zoárd vezér, mint a cseh kiályok őse szerepel, aki pajzsa három sávját, a három folyó emlékét új hazájában is megtartotta.<ref>Ernyei József: A lengyel heraldika magyar vonatkozású mondái. Ethnographia 1905. 126.</ref> Az állítólagos Přemyslida eredetű cseh Slavata, Svikov és Černin családok mondája, mely szintén Zoárd vezérig terjed, ugyancsak a három folyóval magyarázza a címer három sávját. [[Balbín]] a régi cseh történetíró a mai Csehország megszállását Attilának tulajdonította, melyek emléke megtalálható [[Oláh Mikós]]nál és [[Bonfini]]nél is. A történet szerint ennek emléke Czech-nek, a csehek ősapjának Attiláéhoz hasonló címerpajzsa. Balbín szerint a Slavata és a Přemysl nemzetség címere azonos volt, csésze, három sáv a pajzsban és a sisakon.<ref>Ezt így magyarázza: "Végül még megjegyzendő, hogy királyaink és a velük egy vérből való "Scythus"-nemzetségek címerében a három folyót jelentő sáv nem Elba, Biela és Eger folyó, mert ez téves újabb magyarázat, hanem Duna, Tisza és Szávának emléke, melyek a közös ősatya, Zoard vezér területén voltak." (Ernyei 135.)</ref> A Zoárdra való hivatkozás a 15. századra teljesen eltűnt és könyvmondaként élt tovább libocani Hajik krónikája (1514) nyomán, melyhez Balbín adott új tartalmat a hun rokonság részletezésével és genealógiájával, amikor a Czernin nemzetség eredetét a Přemyslidákig, ezeket pedig Zoárd vezérig vitte vissza. Forrása valószínűleg a lengyel [[Paprocki]] volt és célja egy mesterséges cseh-hun eredetmonda létrehozása lehetett.
Az első lehetőség, hogy ezen mondák a reneszánsz- vagy némileg korábbi korszakbeli (hun-) magyar hagyományok és a sávok folyókkal történő magyarázatának hatására jöttek létre a lengyel és a cseh nemzetségeknek a magyarhoz hasonló sávos címerei esetében. A második lehetőségnél figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a nyugat-európai (angol, francia, német stb.) heraldikai hagyományban Magyarország címerében a vágott mezőt/pajzsot még ma is Magyarország régi címerének nevezik (pl. en: Hungary ancient), a kettős keresztes mezőt/pajzsot pedig Magyarország új címerének hívják (en: Hungary modern). Ez arra a történeti hagyományra mehet vissza, hogy a régi nyugati történetírásban megkülönböztették egymástól a régi (keleti, szkítiai) és az új (pannóniai azaz Kárpát-medencei) Magyarországot. Viterbói Gottfried ''Világkróniká''jában (1185) a ''De regibus Gothorum'' című fejezetben egy korábbi forrásra hivatkozva azt írja, hogy "''két magyar királyság van: egy régi Meótisz mocsarainak vidékén'' [az Azovi-tengernél]'', Ázsia és Európa határán, és egy másik, majdnem új uralma kezdetén, Pannóniában terül el, ezt a Pannóniát némelyek Új-Magyarországak nevezik.''" A kétféle (régi és új) Magyarország megkülönböztetésének heraldikai visszahatása lehet tehát Magyarország régi és új címere is. A másik lehetőség pedig az, hogy a vágott jelkép/zászló (mely a preheraldikus korban Szent István király egyik pénzén is látható) már a honfoglalás előtt is létezett (amit a nyugati heroldok/heroldikusok is tudhattak) és azt valóban Árpád népe hozta magával a Kárpát-medencébe, miként azt egyes nem hivatalos történetbúvárok is vélik.
61 ⟶ 18 sor:
==Lásd még==
[[kettős kereszt]], [[vágott]], [[pólya]]
{{Wikipédia|Árpád-sáv}}
| |||