„Gomba/Gombák” változatai közötti eltérés

1 390 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „ Kategória:Gombák {{gomba főcím}} A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben, az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.
 
'''A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik.'''
 
:Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, mikózisokat. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületek révén is károsíthatják az állati (emberi) szervezetet: ilyenkor mycetizmusról vagy mikotoxikózisról beszélünk.
 
:A gombák többsége aerob (azaz anyagcseréjükhöz szükségük van oxigénre). Sok gombafaj hosszú ideig kibírja az oxigén hiányát, azonban ilyenkor egy idő után a sejtjeik szaporodása leáll. Az anaerob (a levegő oxigénjét egyáltalán nem hasznosító) gombafajok másodlagosan anaerobok, azaz eredetileg nem voltak azok, csak elvesztették mitokondriumaikat.
 
'''Jelentőségük'''
:Legfontosabb a lebontó szerepük, mely a szaprofita gombák feladata. Ezek lebontják a szerves, elsősorban növényi anyagokat. A szerves anyagok teljes lebontását viszont csak a baktériumok tudják elvégezni, de ha csak a baktériumok végeznék a folyamat sokkal lassabb lenne. A nagy molekulákat ugyanis a gombák aprózzák fel és készítik elő a baktériumoknak. A gombák jelentősek a körforgásban, a szerves anyagok lebontása az egyik fontos feltétele a talaj keletkezésének. A magasabb rendű növényeknek közvetlen hasznuk is van a gombákból, sok gomba ugyanis szimbiózisban él a gyökerekkel, elsősorban a fás növényekkel. A lebontó gombák ugyanakkor óriási károkat is okoznak az élelmiszerek lebontásával. Az élősködő gombák is nagy jelentőségűek, nagy szerepük van a természetes kiválasztódásban, szabályozzák a bizonyos szempontból káros szervezetek túlszaporodását a természetben.[3]
 
'''Osztályozásuk'''
Hagyományos rendszertanuk
:A rendszertanban régebben a növények világába sorolták, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük, és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől. Rendszertani felosztásuk és nevezéktanuk azonban a növényekét követi. A taxonok elnevezésénél a -mycota végződés jelenti a törzsi, a -mycotina az altörzsi, a -mycetes az osztály, a -mycetidae az alosztály, az -ales pedig a rendi szintet.
 
:A valódi gombák legközelebbi rokonai az állatok és a galléros ostorosok, velük együtt alkotják az Opisthokontae csoportot. A szűkebb értelemben vett gombák monofiletikus csoportot alkotnak, a gombák országát (Fungi regnum). Tágabb értelemben a gombák közé soroljuk az Amoebozoa regnumba tartozó nyálkagombákat, valamint a Chromista (színes moszatok) regnumba tartozó moszatgombákat is. A gombákat a következő törzsekre osztják:
 
'''Az Amoebozoa regnumba tartozó törzsek'''
:- Élősdi nyálkagombák (Plasmodiophoromycota)
:- Valódi nyálkagombák (Myxomycota)
'''A Chromista regnumba tartozó törzsek''':
:- Hyphochytridiomycota
:- Petespórás gombák (Oomycota)
:- Labirintusgombák (Labyrinthulomycota)
'''A Fungi regnumba sorolt törzsek''':
:- Rajzóspórás gombák (Chytridiomycota)
:- Járomspórás gombák (Zygomycota)
:- Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
 
:A régebbi rendszertanokban az ivarosan nem szaporodó gombákat és az ivarosan szaporodók anamorfáit külön mesterséges rendszertani kategóriába sorolták be ez volt a Fungi Imperfekti, Deuteromycetes, vagy Conidiomycetes (konídiumos gombák). Ez a felosztás a gyakorlati alkalmazást segíti, nem tükrözi a filogenetikus kapcsolatokat.
 
'''Modern rendszertanok'''
:A gombák országa rendkívül változatos taxonokat foglal magába, különböző ökológiai szerepű, életstratégiájú és morfológiájú élőlényeket egészen az egysejtű, vízi életmódot folytató rajzóspórás gombáktól a nagyméretű kalaposgombákig. Valójában nagyon keveset tudunk a gombák biodiverzitásának mértékéről; becslések szerint 1,5 millió fajuk létezhet, ennek máig csak mintegy 5%-át sikerült osztályozni. A 18-19. század úttörőivel (Carl von Linné, Christian Hendrik Persoon és Elias Magnus Fries) kezdve a gombákat fiziológiai vagy morfológiai jellemzőik alapján osztályozták (olyan karakterisztikus tulajdonságok alapján, mint a spóráik színe vagy más mikroszkopikus tényezők). A molekuláris genetika fejlődése lehetővé tette a DNS-szekvenálás technikájának integrálását a taxonómiába, aminek segítségével sok régebbi rendszertani csoport léte megkérdőjeleződött. A 2000-es években publikált filogenetikai tanulmányok újraformálták a gombák országát, amit jelenlegi tudásunk szerint 1 alország, 7 törzs és 10 altörzs alkot.
 
:Bár hagyományosan a botanika keretei között tanították a gombákat, valójában leszármazásilag közelebb állnak az állatokhoz, mint a növényekhez. Az állatokkal együtt monofiletikus csoportot alkotnak Opisthokonta néven. A molekuláris filogenetikai elemzések megerősítik a gombák közös eredetét, monofiletikusságát. A gombarendszertan jelenleg az állandó változás állapotában van, főleg az újabb, DNS-összehasonlításon alapuló kutatások miatt. Ezek az újabb kutatások gyakran felülírják a régebbi, morfológiai alapú, illetve a klasszikus fajfogalomra alapuló eredményeket.
 
 
<div style="float:left; width:auto; border:none; margin-left:2px;">
Jelenleg nincs univerzálisan elfogadott rendszer a magasabb taxonómiai szinteken, és minden szinten gyakoriak a névcserék, a fajtól fölfelé. A kutatók erőfeszítéseket tesznek egy konzisztensebb, egységes nevezéktan megalkotására. Egy-egy gombafajra sokszor több binomiális név is utalhat, ha az egyedek különböző életciklusa vagy szaporodási módja (ivaros vagy ivartalan) miatt nem sikerült azonosítani őket. Több weboldal, köztük az Index Fungorum és az ITIS foglalkozik a gombafajok aktuális neveinek listázásával (kereszthivatkozásokkal a régebbi, szinonim nevekre).
<div style="float:none; width:auto; border:solid 1px silver; padding:2px; margin:2px">
<div style="width:auto; border:solid 1px silver; padding:5px">
{{Clade
| style= font-size:100%; line-height:100%
| label1=[[Unikonta]]&nbsp;&nbsp;
| 1={{clade
| 1=[[Amoebozoa]]
| label2=&nbsp;&nbsp;[[Opisthokonta]]&nbsp;&nbsp;
| 2={{clade
| label1 =&nbsp;&nbsp;&nbsp;
| 1={{clade|label1=&nbsp;&nbsp;&nbsp;|1=[[Állatok|Animalia]]|2=[[Choanozoa]]}}
| 3={{clade|[[Nucleariids]]|
| label3=&nbsp;&nbsp;'''Fungi'''<ref name="Hibbett">{{cite journal | author=Hibbett DS, ''et al''. | year=2007 | title=A higher level phylogenetic classification of the ''Fungi''| journal=Mycological Research | volume=111|issue=5 | pages=509–47 |doi=10.1016/j.mycres.2007.03.004|url=http://www.clarku.edu/faculty/dhibbett/AFTOL/documents/AFTOL%20class%20mss%2023,%2024/AFTOL%20CLASS%20MS%20resub.pdf|format=PDF}}</ref>&nbsp;&nbsp;
| 3={{clade
| 1=[[Microsporidia]]
| 2={{clade
|1=[[Chytridiomycota]]
|2=[[Neocallimastigomycota]]}}
| 3=[[Blastocladiomycota]]
| 4=[[Zoopagomycotina]]
| 5=[[Kickxellomycotina]]
| 6=[[Entomophthoromycotina]]
| 7=[[Mucoromycotina]]
| 8=[[Endomikorrhiza-gombák|Glomeromycota]]
| label9=&nbsp;&nbsp;[[Dikarya]]&nbsp;&nbsp;
| 9={{clade
| 1=[[Ascomycota]]
| 2=[[Basidiomycota]]
}}
}}
 
:Jelenleg nincs univerzálisan elfogadott rendszer a magasabb taxonómiai szinteken, és minden szinten gyakoriak a névcserék, a fajtól fölfelé. A kutatók erőfeszítéseket tesznek egy konzisztensebb, egységes nevezéktan megalkotására. Egy-egy gombafajra sokszor több binomiális név is utalhat, ha az egyedek különböző életciklusa vagy szaporodási módja (ivaros vagy ivartalan) miatt nem sikerült azonosítani őket. Több weboldal, köztük az Index Fungorum és az ITIS foglalkozik a gombafajok aktuális neveinek listázásával (kereszthivatkozásokkal a régebbi, szinonim nevekre).
A gombák országának 2007-es osztályozása mikológusok tucatjainak és más, a gombák rendszertanával foglalkozó tudósoknak nagyszabású együttműködésén alapszik.[5] Hét törzset ír le, melyek közül kettő – az Ascomycota és a Basidiomycota – egy alországot alkot Dikarya néven. Az itt látható kladogram felsorolja a nagyobb gombataxonokat, jelezve rokoni viszonyaikat az opisthokonta és unikonta szervezetekhez is. (A kladogram ágainak hosszúsága nem arányos az evolúciós távolsággal.)
 
:A gombák országának 2007-es osztályozása mikológusok tucatjainak és más, a gombák rendszertanával foglalkozó tudósoknak nagyszabású együttműködésén alapszik.[5] Hét törzset ír le, melyek közül kettő – az Ascomycota és a Basidiomycota – egy alországot alkot Dikarya néven. Az itt látható kladogram felsorolja a nagyobb gombataxonokat, jelezve rokoni viszonyaikat az opisthokonta és unikonta szervezetekhez is. (A kladogram ágainak hosszúsága nem arányos az evolúciós távolsággal.)
Linnaeus 1735
2 ország Haeckel 1866
Taxonómiai csoportok
 
:A gombák főbb törzseit főleg ivari szaporítóképleteik alapján osztályozták. Jelenleg hét törzset írnak le, ezek: Microsporidia, Chytridiomycota, Blastocladiomycota, Neocallimastigomycota, Glomeromycota, Ascomycota, és Basidiomycota.[5]
:Áttetsző, szürkés színű sejtek egy rétegének mikroszkopikus nézete, némelyik apró, sötét színű gömböket tartalmaz
Arbuszkuláris mikorrhiza mikroszkóp alatt. Len kortikális gyökérsejtjei arbuszkulákkal párosítva.
 
 
 
[[Növények/Ehető gombák|Ehető gombák]]
:Az ehető gombák az élelmiszerek egy külön csoportját alkotják, bár gyakran a fűszerek, illetve a zöldségek közé is sorolják őket. Az ehető gombák legfontosabb tápanyaga a fehérje, amelynek összetételét az állati fehérjéhez hasonlíthatjuk, ezért húspótló ételként is számoljunk vele. A fehérjén kívül zsírokat, nagyon fontos ásványi anyagokat, vitaminokat, íz- és zamatanyagokat, étvágygerjesztő glutaminsavakat, antibiotikus anyagokat is tartalmaz.
 
 
 
'''Felhasználásuk'''
:A gombát felhasználjuk levesnek, salátának, főételként (rántva, pörkölt, fasírozott), de köretnek, levesek, mártások, húsok ízesítésére, valamint pizzákhoz, vagy hideg és meleg szendvicsekhez és salátákhoz is. Szárítva levesek, húsételek, saláták alkotórésze, őrölve fűszerként ugyanezekhez az ételekhez, ízesítőként használják.
 
'''A gombaételekkel kapcsolatban jegyezzük meg''':
:- a gombát tisztításkor ne áztassuk, csak folyóvízben mossuk meg, csepegtessük le
:- fajtól függően figyeljünk a szeletelésre is, (Pl: a laskagombát, keresztirányba szeleteljük, míg a csiperke gomba bármely módon szeletelhető)
 
 
</div>
A gombák nem rendszertani csoportosításai
Gombákkal kapcsolatos listák
219 051

szerkesztés