„Heraldikai lexikon/Álló” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
névváltozatok sablonnal AWB
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az '''álló''' a címerekben előforduló állatok (vagy emberek) egyik [[póz]]a. Olyan [[címerállat]] (illetve ember), melynek teste egyenesen felfelé áll, a mellső lábait kinyújtja (az emberek tarthatnak valamit a kezükben) és a két hátsó lábán áll. Szokásos [[helyzet]]ében az állat [[jobb oldal|jobbra]] néz (az ember szembe fordul), amit nem kell külön megemlíteni a [[címerleírás]]ban, csak azt, ha az állat pl. '''balfelé néző álló''' vagy másféle [[póz]]ú, pl. [[szembenéző]]. Nem számít állónak (sem "repülő"-nek) a kiterjesztett szárnyú, felegyenesedett testtel ábrázolt, oldalra néző [[sas (heraldika)|sas]] és más szárnyas lény, mert ez a szokásos heraldikai pózuk. (A csukott szárnyú, egyenes testtartású madarakat [[{{Hl|ülő]]}}nek nevezzük.), félig ülő félig szökő (Csergheő ArchÉrt. 1889. 140.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf])
 
{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|fenálló (Nagy Iván III. 212., IV. 119.), fennálló (Gudenus I. 274.), fenálló helyzetben (Nagy Iván VII. 295.), hátulsó lábaira felálló (Nagy Iván IV. 119., 136.), felálló [oroszlán] (Nagy Iván II. 13.), hátulsó lábain ágaskodó (Nagy Iván X. 846.), felállott (Gudenus I. 484.), martalékra vágyó oroszlán (Nagy Iván II. 162.), ragadozásra készülten [oroszlán] (Nagy Iván IV. 107.), támadó helyzetben (Nagy Iván IV. 317.), támadó (Nagy Iván VII. 285.)