„Heraldikai lexikon/Dicsfény” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
A címerleírásban a dicsfényes (de: nimbiert) kifejezés olyan címerképet jelent, melynek feje körül dicsfény van.Ha az egész testet körülveszi, a neve mandorla. Dicsfényesek lehetnek a szenteken kívül pl. a Német-Római Birodalom címerének kétfejű sasai, a velencei Szent Márk oroszlánja, is.
 
Alakja koronként változott. Az ókori görögöknél sugaras köralapból, a buddhistáknál ornamentális díszítésű körökből állt. Az égitestek körül, az isteni személyek és szentek feje körül jelképes fémkorongként, sugárkoszorúként ábrázolják. Ősi formája sugaras, az iszlámban a lángalakot kedvelik. Előfordul már az ókeresztény ikonográfiában is. Már a régi keresztény teológia is foglalkozott vele, a neve aurora Sanctorum (a szentek aranykoronácskája) volt. Az egyházi ikonográfiában a dicsfény azokat a mártírokat illeti meg, akik a vallásért kínt szenvedtek és az életüket áldozták. A katolikus teológia szerint a dicsfény az összes üdvözültnek kijáró mennyei boldogság, az Isten látása (aurea corona) mellett egyes szentek különös kitüntetése. Aquinói Szent Tamás (1225-1274) szerint a mártírok és szentek kitüntetése az örök életben. Dicsfényt kapnak a szüzek a test fölötti győzelem jutalmaként, a vértanúk halálukért és az egyháztanítók a hazugság és a tudatlanság fölötti győzelem jeleként. A képzőművészetben ritkán mandorlaként is előfordul. Ilyen a Jézus, illetve Mária egész testét körülvevő (kerek) glória (nimbusz). A csillagos, gyöngyös szegélyű dicsfény Szűz Mária attribútuma, a kereszttel ellátott a szentháromságé. Az Atyaisten háromszögletű dicsfénye is a szentháromságra utal. Négyszögletű glória illette meg a még élő szentéletű személyeket. A vallásos allegóriák alakjainak hatszögletű glóriája van.