„Heraldikai lexikon/Prémek” változatai közötti eltérés

Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
102. sor:
'''nyuszt''': Menyétféle állat prémje. Előfordult a magyar főúri viseletben. A 18. század közepéig a coboly a nyuszt megnevezése volt.<ref>TESz I. 453. l.</ref> Valószínűleg ilyen értelemben használta Apor is, ezért nem szükséges külön nyusztprémet létrehozni.
 
'''petymet''': A Besztercei szójegyzékben (1395 k.) szerepel a pegyvet (variolus: ''pegueth''), mint a szibériai szürke mókus, illetve ennek prémje.<ref>TESz III. 145. l.</ref> Ez tehát az [[{{Hl|evet]]}} megfelelője lehetne. Viszont a petymet, pegymeg, pitymeg, petyveg menyétféle prémes állat is volt, mely Apornál ugyancsak szerepelt a főúri viseletben, az újabb eredetű petymeg pedig cibetmacska-féle (Genella genella), mely ma Európában csak az Ibériai-félszigeten fordul elő. Kétséges, hogy élt-e valaha Erdélyben, noha Észak-Afrikából behozva a nemesek háziasították és a (francia) nemesi várakban, udvarházakban népszerű volt. Nem szükséges eldöntenünk, hogy Apor petymete mókus- vagy menyétféle (esetleg macskaféle) állat volt-e. A petymet heraldikai mintázata így is könnyen kialakítható az evetből, melynek minden fehér mintáját egy-egy köralakú folttal díszítjük.
 
'''hiúzmál''': A hiúz hasi része, a főúri viseletben használt prém.<ref>1627-ben a török követ fehérvári fogadásán "4 tanácsúr és 12 főember, nuszthiúzsubások" vett részt. (R. Várkonyi Ágnes: ''A rejtőzködő murányi Vénus''. Bp. 1989. 40. l.); "Egy hiuz hát béllés" (Vectigal transylvanicum 4. l., M. nyelvtört. I. 203. l.)<br>A hiúzprém angol neve lucern volt, melyet néha magára a hiúzra is használtak. Hiúz volt a Worshipful Company of Skinners nevű londoni szűcs céh pajzstartója és sisakdísze is. A "lucern" nevű prémet egykor igen nagyra becsülték.</ref> Heraldikai mintázatként zöld alapon jól alkalmazhatók a fehér, lefelé fordított cölöpös hiúzfülek, melyek végén szőrcsomó látható.
101 219

szerkesztés