„Címerhatározó/Benke címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
|||
32. sor:
A címer (leírása) itt bizonyos, értelemszerű és némileg túlzó részletekkel gyarapodott: Kék pajzsban zöld mezőn jobb felé vágtató vörös kantáros, zöld nyeregtartójú fehér lovon ülő, arany sujtásos vörös ruhás, vörös fityegős és sastollas kucsmájú magyar vitéz fölemelt jobbjában arany markolatú kard hegyére tűzött, vértől csepegő török főt, baljában a kantárszárat tartva. A koronás nyílt lovagsisak dísze: könyöklő, arany sujtásos vörös ruhás, arany markolatú kard hegyére tűzött vértől csepegő török főt tartó jobb kar. Foszlányok: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
A nemeslevél eredetije valószínűleg Gyula leszármazottainak birtokában van, ám gyermekeinek nevén kívül nem ismerjük a Nógrád megyei Benke-ág további sorsát. A családtörténeti adattárak segítségével azonban felemlíthetünk két személyt, akik valószínűleg családunk ezen részéből erednek. Busai Benke József ügyvéd 1822-ben született Szegeden; ugyanitt született 1851-ben fia, István, földbirtokos, lapszerkesztő. Elképzelhető, hogy ők a nógrádi ágból származó, 1793-ban született József vagy az 1795-ben született Antal utódai voltak; ugyanis előnevüket egyértelműen a Nógrád vármegyében, Szécsénytől 10 km-re, északra lévő Busa (másként Bussa vagy Busincze) településről vették. (...)
=== laborfalvi Benke ===
40. sor:
Az erdélyi Benke-családok közül a legismertebb a laborfalvi, mely már a XVII. század első felében két ágra vált szét. Pálmay szerint 1614-ben Bethlen Gábor fejedelem összeírásában Benke János és István szerepel: Jánostól leszármazottai a lófő majd nemes, Istvánéi pedig a gyalogos, majd lófő laborfalvi Benkék. A nemesi ágból Benke Márton és fia Péter 1673. március 12-én Apaffy Mihály fejedelemtől nyertek címeres nemeslevelet. A címer leírása: Kék pajzsban, zöld halmon, fehér lovon ülő, vörös ruhás vitéz jobbjában kardot tart, baljával a ló zabláját kormányozza. Sisakdísz: nincs. A takarók színe ismeretlen. [Ebből az ágból származott laborfalvi Benke Judit, azaz laborfalvi Róza.] (...)
A laborfalvi Benke-címernek az 1573-as tardoskeddi Benke címerhez való hasonlósága, valamint a magyarországi családrész székely származásának legendája is erősíti azt a feltevést, hogy a két főág ugyanabból a (benkefalvi) törzsből eredt; melynek tagjai a XVII. század végéig tudhattak egymással való rokonságukról (ami alapján a XVI. századi szétválásuk tűnik valószínűbbnek). Az, hogy a magyarországi leszármazottak később, a XIX-XX. században székely eredetűeknek tartották magukat, ennek a rokoni kapcsolatnak a félreértelmezéséből adódhat, hiszen a család tényleges, benkefalvi eredetét nem voltak képesek felderíteni; s így ősi nemességüket a székely nemzetből való származással próbálták kapcsolatba hozni, melynek hagyományosan magas presztízse és kétségtelen nemessége azt megmagyarázhatta volna. Az sem kizárt, hogy esetleges székely származásuk hangsúlyozásával a tardoskeddi Benkék a laborfalviak hírnevét próbálták kisajátítani. (Ez főként tardoskeddi Benke Gyulával kapcsolatban merül fel, akit a kézdivásárhelyi kerület országgyűlési képviselőjévé választottak, miután magát régi székely nemes család leszármazottjának tüntette fel, mely „a Rákóczi-felkelés idejében Magyarországba költözött”. Ez a nyilvánvaló hazugság csupán propagandafogás lehetett a székely választókkal szemben, de a család származásának kérdésében - Benke Gyula egyéb, megalapozatlan nézeteihez hasonlóan - rontja a tisztánlátást.)
(Benke Tamás: A Benke-család története. bplaced.net. 2012)[http://tbenke.bplaced.net/csalad/history.html]
== kecskeméti Benke ==
81 ⟶ 80 sor:
(Benke Tamás: A Benke-család története. bplaced.net. 2016)[http://tbenke.bplaced.net/csalad/history.html]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
'''Lásd még''':
98 ⟶ 92 sor:
{{Címerhat.abc}}
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címer]] | |||