„Kertészet/Tünethatározó/Málna agrobaktériumos vesszőgolyvája” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Baktériumos betegségek {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{lat…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
{{Kert fejezetek}}
{{Növénybetegségek}}
[[Fájl:Agrobacterium tumefaciens Forsythie.jpg|jobbra|200px|]]
{{latin|Agrobacterium rubi}}
::A kórokozó ''Ti'', vagyis tumort indukáló plazmiddal rendelkezik. A kórokozónak 1-es és 2-es fiziológiai rassza van.
▲{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
::A betegséget először az USA-ban (Hildébrand) Starr et Weiss1930-ban írták le, Magyarországon 1958-ban észlelték. A betegség jelenleg a málnaültetvényekben csak szórványosan fordul elő.
'''Gazdanövény'''
::A Rubus fajok, így a málna és a szeder.
'''Tünet'''
::A hajtáson és a vesszőn észlelhetők a tünetek. A hajtáson apró, sima felületű, sárgászöld, puha és egymásba olvadó daganatok mutatkoznak. A daganatok az epidermisztől részben takartak. A vesszőn a daganat karfiolszerű, barna és kemény. Az epidermisz felrepedezik, szürkésfehér színű lesz és lehámlik. ::A vessző hosszirányban a bélszövetig behasad.
'''A betegség lefolyása'''
::A fertőzési források a talaj és a beteg növények. A baktérium a talajból a növénybe a gyökérsebeken keresztül jut, tehát tipikus sebparazita. A baktérium a málna edénynyalábjaiba is eljut, és a hajtás apró repedésein át a kéregszövetbe kerülve daganatok képződését indítja meg. Ezzel magyarázható, hogy a golyvás vesszők eltávolítása után a növényrészeken a következő évben új daganatok keletkeznek. A kórokozó a letermett vesszők eltávolításakor növénynedvvel is átvihető.
'''Védekezés'''
::A beteg tövekről szaporítóanyagot nem szabad szedni. A beteg töveket az állományból még a letermett vesszők kivágása előtt el kell távolítani.
<br />
| |||