„Címerhatározó/Hunyadi címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
|||
6. sor:
[[Fájl:Hunyady.jpg]]
[[Kép:Hunyadi_János_címerbővítése.jpg]] [[Kép:Hunyadi_János_bővitett_czimere.jpg|253px]] [[Kép:Coa_Hungary_Family_Hunyadi_János_(extended)_big.svg|253px]]
[[Fájl:Coa_Hungary_Family_Hunyadi_János_Extended_(1453).svg|200px]] [[Fájl:Coa_Hungary_Family_Hunyadi_János_(extended)_v2.svg]] [[File:Coa Hungary Family Hunyadi v2.svg]] [[File:Coa Hungary Family Hunyadi.svg]]
16 ⟶ 14 sor:
1453. február 1., Pozsony
V. László
besztercei örökös grófi rang, és címerbővítés
DL 24.762
'''Megjegyzés:''' A bővített címer ún. besztercei oroszlánja hasonlít [[Albánia címere|Albánia]] [[Velence címere|Velencében]] használt címerére.
'''Címerbővítés:'''
26 ⟶ 24 sor:
László, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya [...], Ausztria és Stájerország hercege, Morvaország őrgrófja, stb. [...] kegyesen és őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos Hunyadi Jánost, korábban országunk kormányzóját, az erdélyi országrészbeli Beszterce városunk és kerületünk fölé az örökös grófi méltóságba és tisztségbe felemeltük és kiemeltük, ahogy ezt erről kiadott oklevelünkben részletesebben, világosabban, valamint szabályosabban kifejtettük. Hátravan, hogy az általa érzett megérdemelt szeretetet több és nagyobb bizonysággal kössük össze, miután a tisztességét növeltük, magasabb és illő jelvényekkel és ékességgel szaporítsuk. Idáig ugyanis szent királyi elődeink kegyelméből a fentmondott János gróf, az elődei és családja részére, jótékony ajándékként adományozott címer, azaz nemesi jelkép gyanánt egy égszínkék mezőben a szárnyát kissé felemelő, egy aranygyűrűt a szájában hordozó, természetes színnel megfestett hollóval bírt és nyilvánosan ezt használta. Mi pedig ettől fogva új tisztességének és nagyszerű méltóságának jelvényeként főpapjaink és báróink tanácsára adunk és a fenntemlített korábbi címeréhez hozzáadunk egy fehér mezőben felemelkedő, szétterpesztett lábú, nyitott szájú, a tombolóhoz és a támadóhoz hasonló, és az egyik mellső lábán, mint kézzel arany koronát tartó, vagy mintegy odaadó, vörös színű egész oroszlánt; úgy hogy mind a két, megkettőzött címer kereszt alakban színei szerint szétválasztva, egy és ugyanazon pajzsra legyen odatéve és elhelyezve. Ezen pajzs fölé legyen téve egy, a szokott díszeket innen és onnan leeresztő aranyozott koronás sisak, sisakdíszként pedig foglaltasson be két, hasonlóképpen aranyozott, fölényúló szárny alakja. [...], A vörös oroszlán alakja a fehér mezőben azt jelenti, hogy az előbb mondott János gróf a mostani távollétünk idejében, tudniillik ezen országunk viszályainak lecsillapítása után János gróf az általános kormányzói hivatalt saját becsületére és terheire nevünkben elvállalta és magára vette, mindaz, amit országunk védelmére és jogaink oltalmazására alkalmas volt, azt végrehajtotta, megtette és elvégezte, őszinte hűségben és aggodalomban, amely őszinteséget a fehér szín jelzi, amelyekben mivel több ízben több bátor háborút indított a saját és övéinek vérét hullajtva nagy lélekjelenléttel és — ahogy mondani szokás — oroszlán merészségével, nem méltatlanul hasonlították őt a harcoló és vérvörös oroszlánhoz, az pedig, hogy az a mellső lábai közül az egyikben arany koronát tart és odaad, nyíltan azt jelenti, hogy a fentmondott János gróf koronánk jogait és azok birtoklását saját fáradtságával és verejtékével a támadók kezéből kiragadva és hűségesen, miután képességét felajánlotta, fenségünknek átadta és kiváló közreműködésével visszaállította, minket azok kormányzásába szerencsésen bevezetett. [...] Kelt Pozsonyban, a Szent Szűz előtti pénteken, az Úr 1453 esztendejében [...]
"A legtöbb, alacsony sorból felkapaszkodott uralkodónak szüksége van arra, hogy igazolja ősi származását. Nem volt ebben kivétel Mátyás sem, és hű tollnokai mindent megtettek, hogy előkotorják a régi, nem létező pergameneket. Luxemburgi Zsigmond 1409-ben adományozta kedvelt udvari vitézének, Vajknak Hunyad várát és tartozékait. A megbecsült nemes apja talán havasalföldi kun származású kenéz lehetett, mielőtt Vajk Magyarországra menekült és az udvar szolgálatába állt. Erre utal az is, hogy híressé vált fiát eleinte Hunyadi Oláh Jánosnak "nevezték",(hívták megvetésből). A példátlan gyorsasággal felemelkedő famíliáról azt rebesgették a rossz nyelvek, hogy Vajk szépséges hitvese ágyába fogadta az uralkodót, s tőle született a derék törökverő. (Persze az sem kizárt, hogy maga Mátyás állt e híresztelés mögött, hogy ezzel bizonyítsa királyi származását.) Zsigmond állítólag különleges aranygyűrűt ajándékozott a készséges hölgynek. A monda szerint a gyűrűt később elrabolta egy holló a fiatal Hunyaditól, ám nagybátyja egyetlen nyílvesszővel leterítette a kincsvadász madarat. Az 1470-es években itáliai tollnokok már római vérből születettként dicsőítették Mátyást. A Hunyadi család és a római Corvinus nemzetség rokonságának ötletét is a címerükben megjelenő holló (corvus) képmása inspirálta.
▲"A legtöbb, alacsony sorból felkapaszkodott uralkodónak szüksége van arra, hogy igazolja ősi származását. Nem volt ebben kivétel Mátyás sem, és hű tollnokai mindent megtettek, hogy előkotorják a régi, nem létező pergameneket. Luxemburgi Zsigmond 1409-ben adományozta kedvelt udvari vitézének, Vajknak Hunyad várát és tartozékait. A megbecsült nemes apja talán havasalföldi kun származású kenéz lehetett, mielőtt Vajk Magyarországra menekült és az udvar szolgálatába állt. Erre utal az is, hogy híressé vált fiát eleinte Hunyadi Oláh Jánosnak "nevezték",(hívták megvetésből). A példátlan gyorsasággal felemelkedő famíliáról azt rebesgették a rossz nyelvek, hogy Vajk szépséges hitvese ágyába fogadta az uralkodót, s tőle született a derék törökverő. (Persze az sem kizárt, hogy maga Mátyás állt e híresztelés mögött, hogy ezzel bizonyítsa királyi származását.) Zsigmond állítólag különleges aranygyűrűt ajándékozott a készséges hölgynek. A monda szerint a gyűrűt később elrabolta egy holló a fiatal Hunyaditól, ám nagybátyja egyetlen nyílvesszővel leterítette a kincsvadász madarat. Az 1470-es években itáliai tollnokok már római vérből születettként dicsőítették Mátyást. A Hunyadi család és a római Corvinus nemzetség rokonságának ötletét is a címerükben megjelenő holló (corvus) képmása inspirálta.
Talán ezzel akarták elhomályosítani a császári sas nimbuszát. A csőrében gyűrűt tartó holló leggyakrabban a pénzkölcsönzők, bankárok jelképe volt. Feltehetően a család megalapítói is pénz- és zálogügyletekkel foglalkoztak eleinte. Bizonyos források szerint Vajk birtokában volt a Holló Köve (Piatra Corbului) nevű uradalom, s innen kölcsönözhették a jellegzetes állat alakját. Több humanista történetíró említi, hogy Hunyadi János Havasalföld mellett található dunai szigeten, Covinumban látta meg a napvilágot, mely azonos lehet Kevével. A hollót sokan megvetik ugyan, de kétségtelenül az egyik legintelligensebb madár, amely sokszor túljár a sas eszén is." (Szabó Zoltán, Hegedűs Péter: Megnyúzott ország legendás királya. Interpress Magazin, 2008. május) [http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=archivum&cid=222]
▲*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
50 ⟶ 43 sor:
|[[Fájl:Hunyadi_János_pavese,_Thuróczy.jpg|thumb|left|{{Ch|EGY/T/n#Hasított vagy cölönmjjjpölt (hac) címerek|Ch→}}]]
|
|Hunyadi János, ezüst-kék-vörös-arany hasított pavse (Augsburg, 1488). Valójában nem valódi címer, hanem talán Mihály akrangyal jelvénye (akinek egyik mellékneve a Mennyország Seregeinek kapitánya és egyik jelképe a hatalmas kardja). Őt általában sárga, kék és vörös színnel ábrázolnak. (Ez a színkombináció megtalálható a [[Kanizsay címer|Kanizsay család]] címereslevelén és [[Késmárk címere|Késmárk]] város 1463-as címereslevelén, a pajzs fölötti angyalok szárnyán is, valamint ugyancsak az angyalok szárnyán Jan Laski 1505-ös [[Brzesz címere|művében]]; továbbá a Thuróczy krónika 1488-as augsburgi kiadásának [[bárd|Szent Lászlót]] ábrázoló képén, a király [[tekercs|sisaktekrcsén]], és ugyanabban a műben [[Magyarország címere#Képzeletbeli címerek|Attila király]] trónusának rojtjain.) (Amikor Lipót király 1690-ben Szeged város kérésére Szt. György mártír és Szt. Mihály arkangyal ünnepeit követő 8 egymás után való napokon tartott országos vásárokat újra engedélyezte, az oklevél pecsétje vörös-sárga és kék-fehér selyemzsinóron függött.[http://www.bibl.u-szeged.hu/reizner/04/4210.htm Reizner János: Szeged története. IV. kötet CXLIX.] Túróczi János krónikájának 1488-as brünni kiadásában a kormányzó páncélján idősebb Szt. Jakab apostol attribútuuma, a kagyló szerepel. A pajzs színezése esetleg rá is utalhat.) Forrás: Thuróczy János: A magyarok krónikája. Fordította: Horváth János. Magyar Helikon, Budapest, 1978, 401. oldal. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest.
A másik lehetőség, hogy stilizált szivárvány ábrázolásról van szó, mert a Biblia szerint az angyalok szárnya szivárvány színű.
További lehetőség, hogy a név szerint ismert hét arkangyal közül négynek a szimbolikus ábrázolásáról van szó: 1. Gábriel arkangyal, az igazság angyala és a paradicsom őrzőjének a feje, isteni hírnök, a vágyódás angyala, az öröm, a jó hírek angyala, nevének jelentése „Isten embere”, „Isten ereje” jelzőszíne a fehér és ezüst, ő a keleti irány ura, Szent Mihály mellett a legmagasabb rangú főangyal, egy legenda szerint Szent István álmában is Gábriel arkangyal jelent meg, hogy felajánlja neki a Szent Koronát; 2. Mihály arkangyal, a Mennyei Sereg vezetője, Isten legnagyobb harcosa, nevének jelentése, „Ki olyan, mint Isten?”, az északi irány ura, jelzőszíne a kék; 3. Rafael arkangyal, a gyógyítással foglalkozik, nevének jelentése, „Az Isten meggyógyít”, a nyugati irány ura, jelzőszíne a piros; 4. Uriél arkangyal, az isteni mindentudás őrzője, nevének jelentése, „Az Isten fénye”, a keleti irány ura, jelzőszíne a sárga. Ebben az esetben a pajzson látható színek égtáji rendszer szerint vannak elrendezve: 1. fehér-dél, 2. kék-észak, 3. vörös-nyugat, 4. sárga-kelet. '''A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában:'''
95 ⟶ 88 sor:
[[Fájl:Mátyás_(1458-1490)_trónkárpitjából_készült_palást.jpg]]
Mátyás trónkárpitjából készült palást
[[Fájl:Mátyás_trónkárpitja2.jpg]]
115 ⟶ 108 sor:
Fájl:CORVIN_JÁNOS_GYŰRŰS_PECSÉTJE.jpg|Corvin János gyűrűspecsétje
Fájl:CORVIN_JÁNOS_GYŰRŰS_PECSÉTJE,.jpg|Corvin János gyűrűspecsétje
Kép:Corvin_János_Pecsétje.jpg|Corvin János pecsétje
Kép:Corvin_János_aláírása_és_pecsétje.jpg|Corvin János aláírása és pecsétje
Kép:Corvin_János_gyűrűpecsétje.jpg|Corvin János gyűrűpecsétje
Kép:CORVIN_JÁNOS_CAMAEA-PECSÉTJE.jpg|Corvin János pecsétje
Kép:Corvin_János_pecséte.PNG|Corvin János pecsétje
128 ⟶ 121 sor:
== Hunyadi 1599 ==
[[Kép:Hunyadi_István.JPG]]
139 ⟶ 131 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
157 ⟶ 146 sor:
[[Kép:COA Hunyady Kethelyi Julia.jpg|500px|Hunyady Júlia címere]]
A Hunyadyak grófi címere
Címerében ott találjuk ugyan a csőrében arany gyűrűt tartó hollót, de mégsem a törökverő Hunyadiak leszármazottai.
A család a XVI. században tűnik fel először Bars és a vele szomszédos vármegyékben. Hunyady (I.) Andrásnak 1607-ben adományozott címeres nemesi levelet Rudolf császár, nem sokkal később a Bars megyei kiskresztyeni nemesi kúriára, és 1694-ben Nyitraszegre is nemesi adománylevelet nyertek. Ettől kezdve mindkét előnevet, de leginkább csak a Kiskresztyenit használják.
167 ⟶ 156 sor:
A család felemelkedése, a grófi ág, Ferenccel kezdődött. Ferenc (I.) és Varsányi Erzsébet házasságából két fiú született: László (II.), aki kancelláriai személyi titkár lett, valamint András (II.), akit Bars vármegyében alispánná választottak (1693–1694), majd 1709-ben az alnádorságig vitte. Hancsok Judittal kötött házasságából öt gyermek született: Judit, István, József, György és Antal. A négy fiú közül István csaknem nyolc évig volt Nyitra megye alispánja, többször országgyűlési követ, a királytól [[aranysarkantyús lovag|aranysarkantyús vitézi]] címet kapott, 1743-ban bekövetkezett halála után Ürményben temették el. A Bars, Nyitra és Heves megyeiek mellett Kéthelyen is volt birtoka. Gyermeke sem neki, sem pedig Józsefnek nem született, György fivére Trencsénben jezsuita páterként működött. A negyedik fiú, Antal 1730-ban Bars megye alispánja lett.
A család 1745. december 22-én nyerte el, s ettől kezdve használja a kéthelyi nemesi előnevet. Antalt 1747. április 6-án temették el az ürményi nemzetségi sírboltban, epitáfiuma (síremléke) a kéthelyi templomból később a sáripusztai kastélyba került. A család 1753. március 24-én bárói rangra emelkedett. Hunyady (Nepomuki) Jánosnak 1792. június 6-án a király magyar grófi címet adományozott, majd 1797. március 8-án a birodalmi grófságot is megkapták.
A család címere a bárói cím adományozásával jelentősen bővült, de a grófi címer a báróit nem változtatta: arany mezőben levágott természetes fatörzsön ülő, csőrében ékköves gyűrűt tartó, jobbra fordult természetes hollóval díszített szívpajzzsal megrakott, négyelt pajzs, jobb felső és bal alsó ezüst mezejében zöld pázsiton lábaival nádszálat tartó, befelé forduló, ágaskodó medve; jobb alsó és bal felső kék mezejében markával három keresztbe tett nyílvesszőt tartó, jobbra fordult páncélos kar. A pajzs fölött grófi korona látható, melynek ágain két egymással félszembe néző koronás sisak áll, ezek díszei jobbról: aranyrúdról csüngő kétcsúcsos két vörös zászló közt két nyitott, fekete- és aranyszínű sasszárny; balról kékkel és arannyal váltakozva vágott két szarv között a pajzsbeli kar. A sisaktakaró: jobbról fekete-arany, balról kék-ezüst. Pajzstartók: két hátranéző, ágaskodó sárga agár, aranykarikás nyakörvvel.[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Mesztegnyo/pages/012_mesztegnyo_es_a_hunyadyak.htm]
*Irodalom:
G. JÁGER MÁRTA: Mesztegnyő. Száz magyar falu könyvesháza. Megjelent a magyar állam millenniumára. Budapest é. n.
Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Mesztegnyo/pages/000_konyveszeti_adatok.htm]
179 ⟶ 168 sor:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Mesztegnyo/pages/012_mesztegnyo_es_a_hunyadyak.htm]
----
== nagyalmási Szeőts alias Hunyadi ==
194 ⟶ 181 sor:
Ezzel kimeritettük a Kutschersfeld-féle czimerkönyv anyagát, a mely nem nagy terjedelme daczára is, bőséges heraldikai forrásnak bizonyult. VARJÚ ELEMÉR.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1901-03xw/1901-03xw.html#Heading855]
*Irodalom:
Turul, 1902/1.
200 ⟶ 187 sor:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
208 ⟶ 193 sor:
[[File:Coa Hungary Family Hunyady 1629.svg]]
▲*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
== ádámosi Hunyadi ==
[[Kép:Ádámosi_Hunyadi.JPG]]
234 ⟶ 213 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
----
'''Lásd még''':
* [[címerhatározó]]
{{Címerhat.abc}}
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címer]] | |||