„Címerhatározó/Kacskovics címer” változatai közötti eltérés

 

Trencsén vármegyéből származott család, a melytől annak igazolását nyerte, hogy (állítólag Mátyás királytól - 1465-ből - eredő) nemeslevele elveszett. József trencsénbeni jegyző, Bálint fiának, Jánosnak fia és fiai: János, József, Ferencz, Mihály és Benjámin 1814 szeptember 9-én kapnak címeres levelet. Vármegyénkkel az első összeköttetései a családnak még a század elején kezdődtek. József ekkor már számvevő volt a kéthelyi uradalomban. Mihály (szül. 1776) hirdettette ki nemességét 1815 november 6-án. Mint több uradalom ügyésze, tekintélyes helyet foglalt el a vármegyében, melynek táblabírája volt. Tevékeny munkálkodásával nagy gazdagságra tett szert. Feleségével, Svastics Mária Judittal (ház. 1808) nemzett gyermekei: Ignácz, Sándor-Vincze, Károly (szül. 1821), Mihály (szül. 1826) és Anna (Felsőeőri Nagyné). Ignácz (szül. 1817) 1843-ban kaposvári főszolgabíró, 1846-ban főjegyző; Sándor (szül. 1820) mocsádi földbirtokos felesége Erős Krisztina; Károly (szül. 1821) felesége Antal Petronella; Mihály (szül. 1826) utóbb béndeki birtokos, neje Goszthony Ida. Ferencz, Mihály bátyja, felesége Tamaskovics Borbála után Nógrád vármegyében birtokos, fiuk Ágoston (szül. 1791) szintén Somogyba szakadt, a hol nejével, Szalay Juliánnával Patalomban lesz birtokos, 1843-ban Kaposvárott lakik, mint ügyvéd. Fiaik: Boldizsár (1826-1909) és János (1829-1874), Benjámin előbb mernyei káplán, 1815-ben súri plébános. János, a címerszerző legidősebb fia, részt vett a napóleoni hadjáratokban, nyugalomba menvén, a lembergi katonai rokkantintézet felügyelője lett; Woycziechowska Magdolnától való leánya, Éva, 1820 előtt Hanke Antalné. E családból származott Kacskovics István is, Szabolcs vármegye táblabírája és a Semsey család jószágigazgatója, a ki 1836-ban Czinege (később Daruvári Daruváry) Ferencczel és Hoffmann (később Daruvári Reményi) Ignácczal a kamarától felkérte az akkor Temes, most Krassó-Szörény vármegyében fekvő Daruvárt. Azonban a reá eső vételárrészt, 22.384 frt 5 3/8-kr.-t le nem fizetvén, bekövetkezett halála után özvegye, Bárczy Teréz és gyermekeik: Anna Ferdinandy Mihályné, Mária Blaskovics Kálmánné, Imre, András és János cs. kir. hadnagy 1844-ben kénytelenek voltak a felkért harmadot a kincstár kezére visszabocsátani. Ebből az időleges daruvári birtoklásból ered az újabban felvett „Daruvári” előnév használata. Címere: négyelt pajzs, a jobb felsőben jobbra az alsó kék mezőben balra fordult, nyakán nyíllal elölről átlőtt, mindkét első lábával aranyhegyű rúdon balra lengő fehér zászlót tartó aranyoroszlán. A jobb alsó és bal felső ezüst mezőben leveles aranykoronán lángokból kiemelkedő főnix. Sisakdísz: a koronából kinövő jobbra fordult arany oroszlán. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany.

 

Nemességüket 1465-ben, a családi hagyomány szerint Mátyás királytól nyerték el.

 

Kacskovics József Trencsénben volt jegyző (édesapja Kacskovics János, nagyapja Kacskovics Bálint).

Kacskovics Mihály (1776-1855) ügyvéd, több uradalmat képviselt, a legjelentősebb megbízója Esterházy herceg volt.

 

 

Gyermekeik : Ignácz (1817), Sándor, Vince (1820), Károly (1821), Mihály (1826), Anna.

 

Hátrahagyott iratai megtalálhatók a Somogy Megyei Levéltárban IV.29. fondszám alatt.

 

Fiai közül Ignácz 1843-ban kaposvári főszolgabíró, 1846-ban főjegyző volt, Sándor Mocsoládon lett birtokos, Mihály Nagybajomban és Béndeken szerzett birtokot.

 

Második Kacskovics Mihály (1826-1908 ) 1853-ban vásárolta meg Béndeket a Pongrácz családtól és ott gazdálkodott.

[http://hacstortenete.hupont.hu/43/kacskovics-csalad]

 

 

A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.

 

 

[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]

 

'''Lásd még''':

{{Címerhat.abc}}