„A zene története/Bécsi klasszicizmus” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 94.248.233.21 (vita) szerkesztését (oldid: 328949): indoklás nélküli törlés Címke: Visszavonás |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
66. sor:
Mozart nem látta el műveit '''opus-számok'''kal. Ezt később Ludwig Ritter von Köchel (1800.-1877.) német zeneíró tette meg Chronologisch-tematisches Verzeichnis sämtlicher Tonwerke W.A. Mozarts (1862) művében.[[w:Köchel- jegyzék|Köchel-jegyzék]] Erre azért volt szükség, mert a rézfúvósok akkoriban még nem tudtak kromatikusan fújni, s ezek segítségével tudták a sok hasonló hangnemű művet megkülönböztetni.
[[Fájl:Beethoven.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ludwig van Beethoven]]
[[w:Ludwig van Beethoven|'''Ludwig van Beethoven''']] (1770. Bonn-1827. Bécs) flamand származású, apja tenorista. Fia zenei tehetségét korán észrevette, s veréssel akarta kényszeríteni a tanulásra. Pfeifer nevű barátjára bízta. Első igazi tanára Neefe volt, kinek alapelve: a zene az érzelem születését, fejlődését és halálát fejezze ki. Beethoven ezen elv szerint komponál. Egész élete folyamán megküzd minden érzelemért, azoknak zenei kifejezéséért. Ezáltal zenéje dinamikus lett, belső mozgalmasságot kapott. Gondolkodása központjában mindig az ember áll, emberábrázolása a Neefe-féle elvek alapján nyugszik.<ref>Christian Gottlob Neefe (Chemnitz, 1748. február 5. – Dessau, 1798. január
Tanárai még [[w:Haydn|Haydn]], [[w:Albrechtsberger|Albrechtsberger]] és [[w:Salieri|Salieri]]. 28 éves korában fülbaja kezdődik, hallása egyre gyengül. Legnagyobb műveit már teljesen süketen komponálja.
|