„Címerhatározó/Kotor címere” változatai közötti eltérés

Cattaro előfordul a [[Ausztria címere|Habsburg]] uralkodók titulatúrájában.

A Kotori-öböl egyházilag a 4. századtól a római pátriárkák fennhatósága alá tartozott. A liturgia a bizánci uralom alatt is latin volt, akárcsak a 10. században létrehozott kotori püspökségben. II. Basileios († 1025), bizánci császár halála után püspök-uralkodók fennhatósága alatt állt és a Kotori-öböl a szerb Dolcea hercegség függésébe került. 1185-1371 között a Nemanja dinasztia által utalt [[Szerbia címere|Szerbia]] része volt. 1368-ban Kotor Nagy Lajos, magyar király védelme alá helyezte magát és egy évtizedig gyakorlatilag független köztársaság volt. 1420-ban a Velencei Köztársaság védelme alá került, és így elkerülte a török hódítást. Mivel a 16. században Herceg Novi és [[Raguza címere|Ragusa]], török uralom alá jutott, a Kotori-öblöt [[Velence címere|Velence]] és Törökország felosztotta egymás között. 1688-ban a velenceiek teljesen kiűzték a törököket dalmáciai birtokaikról és 1797-ig birtokolták a területet, amikor maga Velence osztrák uralom alá került. A napóleoni háborúk alatt osztrák, orosz, francia és ismét osztrák fennhatóság váltotta egymást. A Bécsi Kongresszus (1814) [[Dalmácia címere|Dalmáciához]] csatolta és 1918-ig Oszták-Magyar uralom alatt állt.

[[Albánia címere]] a [[Velence címere|Velencei]] Köztársaság címerében (Velencei Albánia) és Kotor címere egyaránt a vörös oroszlán volt ezüst alapon. Így nagyon valószínű, hogy a két címer összefügg egymással. Sőt talán a Hunyadi János 1453-as címerbővítésében szereplő, koronát tartó vörös oroszlán, melyet [[Hunyadi címer|Hunyadi]] balkáni báborúinak jutalmaként kapott, valószínűleg szintén ehhez a területhez kapcsolódik.

Kép:Coat_of_arms_of_Montenegro.svg‎|Montenegro címere

*Irodalom:

[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]]
[[Kategória:Címer]]