„Címerhatározó/Lakatoscéhek címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
|||
11. sor:
egységes céhszervezet keretében működött. Később az órások és puskaművesek szakmája is
felbukkan, rendesen a lakatosokkal közös céhszervezetben. A fémipar köréből a rézművesek
(üstkovácsok), az ónedénygyártók és az aranyművesek (ötvösök) szakmája emelkedik ki.
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 194-195.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf]
22. sor:
== Csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhe ==
[[Fájl:A_csákvári_kovácsok,_lakatosok_és_bognárok_egyesült_céhének_zászlaja_(XIX._század)_.jpg|thumb|A csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhének zászlaja (XIX. század)]]
[[Fájl:A_csákvári_kovácsok,_lakatosok_és_bognárok_egyesült_céhének_pecsétje_(1817)_.jpg]]
A csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhének pecsétje (1817)
*Irodalom: ▼
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Csakvar/pages/006_mindenki.htm]
46 ⟶ 43 sor:
A győri szíjgyártó-, lakatos-, csiszár- és nyergescéh pecsétje, 1613, Xántus János Múzeum, Győr
Leírás
54 ⟶ 50 sor:
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=258]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
70 ⟶ 63 sor:
A győri magyar lakatoscéh pecsétje, 1640, Xántus János Múzeum, Győr
Leírás
77 ⟶ 69 sor:
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=228]
[[Fájl:Győri magyar lakatoscéh zászlója 1808.png|300px]]
89 ⟶ 80 sor:
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=98]
▲*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
108 ⟶ 96 sor:
Leírás
Hasasodó hengeres szárral készült, nyomólapja ezüst. Bemélyedő gyűrűbe szerkesztett körirata német nyelvű: „DER SCHLOSER VND BICHSENMACHER INSI(e)GEL”. A pecsét használatának helyszíne a mezőben kapott helyet: „IN RAB”. Az évszám nélküli lap lenyomata egy 1671-ben kelt levélen látható. (XJM céh. 56.57.30) A címerkép a magyar lakatosokéhoz (lásd 36.) hasonló pajzsban kapott helyet. Fölül, középen kerub rajza, alatta keresztbe rakott puskák, az általuk kialakított szögletekben kulcs, lakat és sarkantyú, valamint szekrényóra és lőporos palack képe vehető ki.
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=230]
115 ⟶ 103 sor:
A győri német lakatos- és puskaművescéh pecsétje, 18. sz., Xántus János Múzeum, Győr
Leírás
Hasasodó, vágott élű hasáb szárral és erre forrasztott kisméretű réz nyomólappal készült. Német nyelvű körirata kettőzött vonalgyűrűben húzódik: „D(er) : DEVSCHEN : SLOSSER V(nd) PIXENMACHER’S(iegel)”. A kör alakú belső pecsétmezőn pajzs nélkül elhelyezett termékek jelzik a társulat szakmai körét. Függőlegesen álló fokoson keresztbe helyezett puska és (ezzel azonos méretű) háromkaréjos kulcs, a kereszt szögletébe balra sarkantyú, jobbra óra került. A pecsétlő feltehetően a céh 1744-es kiváltságlevelének időszakában készült és a társaság kis pecsétnyomójának szerepét tölthette be. Ezzel a dúccal nyomták Keller Ignác lakatosinas 1839-es szabaduló-levelének pecsétjét is. (XJM céh. 56.57.78.) A német lakatos és puskaműves céh 1842-ben egyesült a több társszakmát is magába foglaló magyar társulattal. Az egyesületi szerződés értelmében ,,győri városi lakatos céh” néven kívántak tovább szerepelni a „külön művészséget gyakorló, de még is ágazatokban művészségi esméretséggel biró, és már békebelezett Sarkantyus, — Órás — Puskacsinálló — Harangöntő — Fésüs — Reszellő Vágó és szerszám készittő — szeg ugy gyürü kovács remekes, vagy filiális…” mesterekkel. (XJM céh. 54.9.2. pag. 12.) Megegyeztek, hogy a „Magyar lakatos Czéhnek már két századot meghalladó pecsétje, ládája, szabályai, és zászlójai jövendőre is közös használatul fenn maradnak ugy: […] Német lakatos Czéhnek eddigi pecsétje, ládája, szabályai, és zászlója közös birtokra kerülvén, emlékezetül fenn tartani, ’s a’mennyire az előforduló esetekben a’ szükség megkivánja, a’ mostanság jobb karban lévő zászlója, ’s ládája szinte köz használatul szolgálni fognak.”. (XJM céh. 54.9.2. pag. 12–13.)
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=231]
▲*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
141 ⟶ 125 sor:
Leírás
Köriratú tárgy, sárgarézből esztergált példány. A feliratból hiányzik a mesterségnév, ezt a pecsétmezőbe vésett lakatosjelkép — keresztbe tett kulcsok — pótolják. A mesterbélyegzők után megjelenő „segédbélyegző” feltehetően a műhelyben önálló intézkedési joggal felruházott alkalmazott adminisztrációs teendőit szolgálta. Ugyanakkor azt a jelenséget is érzékelteti, hogy bizonyos szakmákban az önálló mesterré válás egyre nehezebbé vált. A bélyegző a győrszigeti lakatosok hagyatékából került a gyűjteménybe. Körirata: „IDÖSB SEGÉD PECSÉTJE”.
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=229]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
164 ⟶ 146 sor:
</gallery>
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/hodmezovasarhely_tortenete_szeremlei_IV/pages/014_az_egyes_iparagak.htm]
183 ⟶ 162 sor:
A nyitrai lakatoscéh címere, 1585
*Irodalom:
NOVÁK, Jozef – ŠVEC, Ján: Cechové znaky. Bratislava: Mladé letá, 1975
189 ⟶ 168 sor:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
201 ⟶ 179 sor:
A lakatoscéh pecsétjének alakja kör, anyaga viasz, színe vörös, átmérője 2,6 cm. Köriratának szövege DAS. KLEINE SCHLOS SER. IN SIGIL 5 CH., vagyis a pécsi lakatosok pecsétje. Valószínű kispecsét. A pecsét 1696-ból származik, tehát igen korai. A pecsét egészét betölti két egymást keresztező díszített kulcs. A kulcsok által alul bezárt szögben egy lakat, a felül bezárt szögben egy lefelé álló sarkantyú látható. A pecsétkép két oldalán egy-egy befelé forduló pisztoly figyelhető meg. A kulcson és a lakaton kívül ábrázolt lakatostermékek jelzik, hogy a 17. század végén Pécsett a kovács, a fegyverkovács, és a lakatosmesterségek még nem váltak szét.
Dr. Erdődy Gyula: NÉHÁNY PÉCSI CÉHPECSÉT A 18. SZÁZADBAN. II. rész. In: Baranya História.
Sorozatszerkesztő Dr. Erdődy Gyula
[http://www.baranyanet.hu/magazin/2003_1/historia.htm]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
221 ⟶ 196 sor:
[[Fájl:Peremartoni egyesült kovács-, lakatos-, csiszár- és szíjgyártócéh pecsétje 1699.png]]
A peremartoni egyesült kovács-, lakatos-, csiszár- és szíjgyártócéh pecsétje 1699-ből
Kisebb helyeken egy céhben találjuk az összes vasipari szakmákat a
230 ⟶ 205 sor:
keresztbe rakott görbe keresztmarkolatú szablya jelképezi, és ehhez a mesterséghez csatlakoznak az íj-, pajzs- és kopjagyártók termékei: a
díszes íj, nyílvesszővel, a jellegzetes XVII. századi huszárpajzs és a kopja. A szíjgyártók jelenlétét a nyereg és kopjatok jelzi. Ezenkívül még
egy ismeretlen tárgy egészíti ki a gazdag együttest, amely egyik legszebb és legérdekesebb példája annak, hogy egy-egy céhpecsét milyen művészien
és szemléletesen tudja magába sűríteni korának kultúrhistóriai emlékeit
(214. kép).
A pecsét kompozíciója és kivitele erősen emlékeztet a győri szíjgyártók, lakatosok, csiszárok és nyergesek 1613. évi érdekes, díszes pecsétnyomójára, amelyen ugyancsak
szablya, íj, kopja és huszár tárcsapajzs látható nyereg és kötőfék társaságában.
Ez a két pecsét híven megörökíti a XVII. századbeli dunántúli lovaskatona teljes
hadi felszerelését és fegyverzetét. (197-198. lap)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219. ▼
*Irodalom: ▼
▲Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
258 ⟶ 228 sor:
[[Fájl:Székelykeresztúri II. ipartársulat 1860.png|400px]]
A székelykeresztúri II. ipartársulat pecsétnyomói, 1860
A MESTEREK II. IPARTÁRSULATA. Pecsétjüket a helyi
267 ⟶ 237 sor:
„''Sz. Keresztúri Iső ipartársulat''” a szabó, csizmadia, suszter, tímár, szűcs, takács, mészáros és szappanos iparosokat egyesítette, a „''Sz. Keresztúri II''<sup>ik</sup>
''ipartársulat''” az asztalos, kerekes, ács, kovács, lakatos, gépész, kőműves, fazekas, nyerges és könyvkötő mesterek szervezete volt. Utóbbinak az első, 37 mm átmérőjű sárgaréz pecsétnyomójára asztalos szerszámok vannak vésve, gyalu, vinkli (derékszögű vonalzó) és cirkalom (körző). A szerszámok felett a székely címerből ismert hold- és naparc látható. A második, hasonló pecsétnyomójukon keresztbe tett fogó és kalapács két oldalán nyolcküllős kerék és lópatkó van elhelyezve. A társaság szabályzatának 77. §-a ezt
írja „A társaság egy pecsétet tart ezen felirattal: „''Székely Keresztúri II ik ipartársulat 1860''”. A pecsétnyomó felirata eltér a szabályzatban leírttól. A két pecsétet csak a rájuk vésett szerszámok különböztetik meg.
Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica
274 ⟶ 244 sor:
[http://www.sznm.ro/acta2011/409_424_zepeczaner.pdf]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
289 ⟶ 255 sor:
FÉMFELDOLGOZÓ CÉH (kovács, csiszár, lakatos) pecsétnyomó vagy lenyomat mindeddig nem került elő, de a Rendszabályok A Sz. Udvarhely Városi egyesült Lakatos, Kovács, Kerekes, Sattler és Pléhes Ipartársulat Részére
78. §-a megemlékezik a társulat pecsétjéről: „A társulatnak egy következő köriratú pecsétje van: Sz. Udvarhelyi Lakatos”. A körirat más kézzel és tintával van beírva, nem teljes, lenyomata is hiányzik.
Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica
296 ⟶ 262 sor:
[http://www.sznm.ro/acta2011/409_424_zepeczaner.pdf]
▲*Irodalom:
A címer ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
321 ⟶ 284 sor:
latin köriratú pecsétnyomójának. Második pecsétjük 1776-ból már németnyelvű és körirata is pontosan jelzi az egy céhben egyesített mesterségek neveit: lakatos, órás, puskaműves és sarkantyús. Az ovális
pecsét ábrái is a felsorolt mesterségeket képviselik: fent óra, lent sarkantyú, középen egymással keresztbe rakott kulcs és puska (211. kép).
Veszprémen kívül Nagyvázsonyban is fejlett lakatosipar működött már a
XVII. században. Pecsétnyomójuk azonban sajnos, nem maradt fenn. (196. lap)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf]
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
'''Lásd még''':
* [[Címerhatározó]], [[Címerhatározó/Céhcímerek|céhcímerek]], [[bognárcéhek címere]], [[lakatoscéhek címere]]
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] | |||