„Heraldikai lexikon/Aranysarkantyús lovag” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
44. sor:
1644. 384-386.[https://books.google.sk/books?id=WYpMAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false]</ref>
 
Inchofer megemlíti a Szent Kereszt Rendet, melyről szinte semmilyen más értesüléssel nem rendelkezünk. Több olyan régebbi könyvben viszont, melyek az egyházi és világi lovagrendekkel foglalkoznak, megtalálható a Szentföldön alapított úgynevezett Szent Gerion Rend leírása és rendjelük-lovagjuk ábrázolása. A lovag vörös alapon a magyar címerképet viseli: zöld hármas halmon ezüst keresztet. Mások szerint viszont fehér köpenyükre fekete kereszt volt varrva zöld hármas halmon, ismét mások pedig teljesen más keresztet tulajdonítottak nekik. A rend eredetéről és a működéséről azonban semmi biztosat nem tudnak, csak abban egyeznek meg, hogy a Szentföld elvesztésekor szűnt meg.<ref>Benedetto Giustiniani: Historie cronologiche dell' origine degl' ordini militari. Velence, II. 1692. 534-535.[https://archive.org/stream/historiecronolog02gius#page/534/mode/2up];
Adriaan Schoonebeek: Histoire de tous les orders militaires ou de chevalerie. Amsterdam, II. 1699. 118-119.[https://books.google.sk/books?id=LBJAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false]; Philippo Bonanni: Ordinum equestrium et militarium catalogus. Romae, 1711. p. XXXXVII. 150. tábla[https://archive.org/stream/ordinumequestriu00buon#page/n225/mode/2up][https://archive.org/stream/ordinumequestriu00buon#page/n619/mode/2up] </ref> Lehetséges tehát, hogy itt az egykor esetleg ténylegesen is létező magyar Szentkereszt Rend emléke keveredik Szent Gereon legendájával. A Szentkereszt Rendre a magyar irodalomban elsőként talán Remellay Gusztáv figyelt fel, aki a rend működésére további Zsigmond-kori adatokat is felhozott. Szerinte "A keresztrend tagjai még Zsigmond korában is fehér mezőben veres keresztet viseltek, s hogy számuk tetemes volt, kitetszik abból, hogy Zsigmond ugynevezett Regestrum bellicumában az rendeltetik, hogy Sz. György zászlója alatt küzdjenek." <ref>Remellay Gusztáv: A régi magyar kereszt-, aranysarkantyu- és sárkányrendek. Vasárnapi Újság 1857/22. május 31. 200.
 
Ezt a gondolatmenetet erősíti, hogy Pierre Hélyot úgy véli, a Szt. Gereon lovagok azonosak lehetnek azokkal, akiket Inchofer is említ egyháztörténeti művében Kereszthordók (Porte-Croix) név alatt, mivel a rendjelük az ország címeréhez volt hasonló: kettős kereszt hármas halmon (Croix Patriarchale posée sur trois montagnes). Ezt követően megismétli Inchofer adatait, hogy a rendet Szent István alapította és arra a keresztre vezethető vissza, amelyet a pápa küldött neki, hogy azt maga előtt vitethesse, s a kereszténység eltökélt terjesztéséért Magyarország apostolának tekintették. Minthogy azonban a lovagrendek csak a 12. században jöttek létre, Hélyot szerint akikor II. Szilveszter pápa 1000-ben Szent Istvánnak koronát és keresztet küldött, ő ennek hordozására kíséretéből létrehozta a Kereszthordók testületét, majd ebből jött létre a már nem létező (Szt. Gereon) rend.<ref>Hélyot 1714. 281-282.</ref>
 
A Szentkereszt Rendre a magyar irodalomban elsőként talán Remellay Gusztáv figyelt fel, aki a rend működésére további Zsigmond-kori adatokat is felhozott. Szerinte "A keresztrend tagjai még Zsigmond korában is fehér mezőben veres keresztet viseltek, s hogy számuk tetemes volt, kitetszik abból, hogy Zsigmond ugynevezett Regestrum bellicumában az rendeltetik, hogy Sz. György zászlója alatt küzdjenek." <ref>Remellay Gusztáv: A régi magyar kereszt-, aranysarkantyu- és sárkányrendek. Vasárnapi Újság 1857/22. május 31. 200.
[http://epa.oszk.hu/00000/00030/00170/pdf/VU-1857_04_22_05_31.pdf]</ref> A 14. század végére Szentkereszt Rend hagyománya, - amennyiben valóban hitelesnek tekinthető - már erősen keveredhetett az aranysarkantyús lovagok és a Szent György Rend hagyományával (esetleg maga a Szent György rend is a Szentkereszt Rendtől vette az eredetét). Ha a Szentkereszt Rend jelvénye (a nevükből következően) (kettős) kereszt volt, akkor talán ez lehet az eredete az ún. Szent Gerion Rendnek is, melynek szintén kettős kereszt a jelvénye. Ez pedig a Szent Györgyhöz kapcsolódhat olyan módon, hogy egykoron a magyar György nevet az idegenek félreolvasták és a hangzásához közeli Gerion nevet csináltak belőle. (Elsőre a Gerion nevet én is Györgynek [en, fr: George, it: Giorgio] olvastam.) Tehát a Szentkereszt Rendből lehettek történeti fejlődéssel az aranysarkantyús lovagok és a Szent György, majd ebből félreértéssel a Szent Gerion Rend.<ref>Szegedi László: A magyar heroldi szervezet Zsigmond korában. Turul 2019. (kézirat kiadás alatt)</ref>