„Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{Növénybetegségek}}
Növényt megbetegítő viroidok
A viroid köpenyfehérje nélküli, kis molekulájú, kör alakú, 1 fonalú fertőző ribonukleinsav (RNS).
A viroidok csak növényeken ismertek. Az első viroidot 1967-ben Diener és Raymer írta le, azóta már több mint 20 ismert.
A viroidok mérete az RNS-t felépítő nukleotidok számától függ. A legkisebbekben 240–250, a legnagyobbakban 360–370 nukleotid található. Méretük: kb. 100 nm.
A viroid elnevezésének elve a vírusnevezéktant követi, csak a vírus szót viroid szóval helyettesítik (pl. Chrysanthemum stunt viroid, hop latent viroid). Nevüket betűszóval rövidítik, a viroid szót pedig Vd-vel jelölik (pl. Chrysanthemum stunt viroidröv.: CSVd).
A viroidokat viroidcsoportokba sorolják, jelenleg kettő ismert.
Átvitelük főként vegetatív szaporítással, valamint mechanikailag, maggal és levéltetvekkel lehetséges.
A védekezés lehetőségei a vírusok elleni védekezéssel egyezőek.
A viroidok főleg kertészeti növényeken (alma, őszibarack, szőlő, burgonya, paradicsom, komló, krizantém, továbbá pálma, avokádó, citrom) fordulnak elő. Magyarországon a paradicsomon a potato spindle tuber viroid (PSTVd) előfordulása ismert.
----
{{vírusbetegségek-trt}}
| |||