„Heraldikai lexikon/Aranysarkantyús lovag” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
47. sor:
Adriaan Schoonebeek: Histoire de tous les orders militaires ou de chevalerie. Amsterdam, II. 1699. 118-119.[https://books.google.sk/books?id=LBJAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false]; Philippo Bonanni: Ordinum equestrium et militarium catalogus. Romae, 1711. p. XXXXVII. 150. tábla[https://archive.org/stream/ordinumequestriu00buon#page/n225/mode/2up][https://archive.org/stream/ordinumequestriu00buon#page/n619/mode/2up]</ref>
 
Lehetséges tehát, hogy itt az egykor esetleg ténylegesen is létező magyar Szentkereszt Rend emléke keveredik Szent Gereon legendájával. Ezt a gondolatmenetet erősíti, hogy Pierre Hélyot úgy véli, a Szt. Gereon lovagok azonosak lehetnek azokkal, akiket Inchofer is említ egyháztörténeti művében Kereszthordók (Porte-Croix) név alatt, mivel a rendjelük az ország címeréhez volt hasonló: kettős kereszt hármas halmon (Croix Patriarchale posée sur trois montagnes). Ezt követően megismétli Inchofer adatait, hogy a rendet Szent István alapította és arra a keresztre vezethető vissza, amelyet a pápa küldött neki, hogy azt maga előtt vitethesse, s a kereszténység eltökélt terjesztéséért Magyarország apostolának tekintették. Minthogy azonban a lovagrendek csak a 12. században jöttek létre, Hélyot szerint amikor II. Szilveszter pápa 1000-ben Szent Istvánnak koronát és keresztet küldött, ő ennek hordozására kíséretéből létrehozta a Kereszthordók testületét, majd ebből jött létre a már nem létező (Szt. Gereon) rend.<ref>Hélyot 1714. 281-282.</ref> Szinte szó szerint ugyanezeket írja (Hélyotra is hivatkozva) Jean Hermant is.<ref>Jean Hermant: Histoire des religions ou ordres militaires de l’eglise, et des ordres de chevalerie. Rouen, I. 1726. 162–165. (első kiadása 1698)[https://books.google.sk/books/about/Histoire_des_religions_ou_ordres_militai.html?id=p8wNAAAAQAAJ&redir_esc=y]</ref>
 
A Szentkereszt Rendre a magyar irodalomban elsőként talán Remellay Gusztáv figyelt fel, aki a rend működésére további Zsigmond-kori adatokat is felhozott. Szerinte "A keresztrend tagjai még Zsigmond korában is fehér mezőben veres keresztet viseltek, s hogy számuk tetemes volt, kitetszik abból, hogy Zsigmond ugynevezett Regestrum bellicumában az rendeltetik, hogy Sz. György zászlója alatt küzdjenek." <ref>Remellay Gusztáv: A régi magyar kereszt-, aranysarkantyu- és sárkányrendek. Vasárnapi Újság 1857/22. május 31. 200.