„Heraldikai lexikon/Aranysarkantyús lovag” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
57. sor:
vízből előbukkanó sárkánnyal. Lóra ülve keresztet vetett, majd a lándzsájával súlyosan megsebesítve a földre terítette (más változatokban rögtön megölte). A leánynak azt mondta, hogy vesse tüstént övét a sárkány nyakába, mire az követte őt, mint valami szelíd kutya. A város megrémült lakóinak Szent György azt mondta, hogy őt az Úr küldte és megöli a sárkáynt, mihelyt a király és a város lakói megkeresztelkednek. Miután ez megtörtént Szent György kardot rántott és megölte a sárkányt.)
 
Amennyiben Szt. György oltárképen szerepel többnyire lovagi páncálban vagy a sárkánnyal együtt láthatjuk. Szent György legendája részévé vált az arany lovagság hagyományának. Ő a lovagok oltalmazója. Sok egynáziegyházi és világi lovagrend (Német Lovagrend, Szent György Rend, Sárkányrend, Térdszalagrent stb.) őt választotta a védőszentjéül. A magyar Szentkorona alsó részén az ő zománcképe is látható. Szent István király a bolgárok elleni hadjáratban (1018) Cesarije (Szkopje) városában megszerezte Szent György és Szent Miklós hitvalló ereklyéit. Károly Róbert 1328-ban az ő tiszteletére alapította meg a lovagrendjét. Számos nemzetségi monostor és templom is őt választotta védőszentjéül. Egy családi monda szerint a Báthoriak is őt választották családi patrónusukul. (A 13. században élt Opos az ecsedi lápban élő félelmetes sárkáynt Szent György segítségével győzte le.)
 
<gallery>