„Heraldikai lexikon/Címerleírás” változatai közötti eltérés

 

A címerleírásokat a [[herold]]ok hozták létre. Ez tulajdonképpen egyfajta címerelemzésnek is tekinthető, mert pontos szerkezeti elemeket kell követni ahhoz, hogy egy leírás érthető, majd a címer elkészíthető legyen. Amikor a leíró megnevezi a pajzs [[színek|színét]], a [[pajzs]]ban található [[címerábra|címerábrákat]], azok [[póz]]át stb., tulajdonképpen a [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]] megszerkesztésének módját mondja el. (Vesznek egy üres pajzsot, kiszínezik, esetleg [[pajzstagolás|tagolják]], ráhelyeznek egy jelképet, azt is kiszínezik stb. A helyes címerleírás a címer megszerkesztésének módját mondja el a rajzoló számára.) Egyes korai címerek csak leírásból ismertek, noha ezek természetesen szintén egy-egy konkrét címer alapján készültek. Plantagenet Gottfried 1128-as roueni [[lovaggá ütés|lovaggá avatása]] során pl. a [[király]] hat oroszlánnal díszített pajzsot akasztott Gottfried nyakába. Marmoutieri Jean tudósítását gyakran az első címerleírásnak, azaz az első heraldikai elemzésnek tartják. A másik korai irodalmi mű, melyben címerleírások olvashatók,[[ Chrétien de Troyes]]: ''Le chevalier de la charette'' című műve.

 

[[Fájl:Puthnoki Affra levele Puthnoki Im réhez (Putnok, 1531. október 27.) lrv.png|thumb|Az eddig ismert legrégibb magyar nyelvű címerleírás 1531-ből]]