„Heraldikai lexikon/Címerhatározás” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Névváltozatok: czímert megfejteni (Thallóczy ArchÉrt. 1889/1. 4.[http://real-j.mtak.hu/316/1/ARCHERT_1889_uf_009.pdf])
[[Fájl:Címerek a Török család kúriáján, Rimajánosi.jpg|bélyegkép|{{Ch|Török címer#szendrői Török|Török}} Zsigmond és második felesége, moósi {{Ch|Lanzer címer|Lanzer}} Teréz házassági címere a Rimajánosi kúria homlokzatán, 1780-90 körül]]
A címerhatározás bonyolult és bizonytalan kimenetelű feladat. A heraldikai, genealógiai, helytörténeti stb. szakirodalom széleskörű ismeretét igényli, de az eredmény még így is bizonytalan. Ezért ennek megkönnyítésére különféle határozók készültek, mint amilyen a Wikikönyvek lapjain a [[Címerhatározó]], amelyek esetében a címer meghatározása történhet a határozói kulcsok segítségével (a címer strukturális elemei által: osztott vagy osztatlan címer, az alap egy- vagy többféle borítású, a fő címermezőben a címerábra {{Hl|mesteralak}}, vagy {{Hl|címerkép}}, a fő mesteralak/címerkép fajtája stb.) vagy a {{Ch|Mutató|mutatóval}} (a címerben szereplő {{Hl|címerábra|címerábrák}}) segítségével. A meghatározás folyamata azonban még így sem garantált, mert azon is múlik, hogy a határozó tartalmazza-e az adott címert és/vagy a meghatározó személy helyesen értelmezi-e a címer szerkezeti elemeit, illetve címerábráit. Ezért a címerhatározás mindig is egy bizonytalan folyamat és gyakran csak a puszta szerencsén múlik, egyedi megközelítést igényel.
A mellékelt címer (Török Zsigmond és Lanzer Teréz házassági címere) meghatározása pl. a következő módon történt (Sz. L.):
1. A címer egy Rimajánosiban található kúria homlokzatán látható. A stílusjegyek alapján 18-19. századinak tűnt.
2. A kúria nyilván egy jelentősebb nemesi családé volt, ezért átnézzük a történeti földrajzi irodalmat ({{Hl|Vályi András}}, {{Hl|Fényes Elek}}, {{Hl|Borovszky Samu}} stb.) annak érdekében, hogy mely családok voltak Rimajánosi 18-19. századi birtokosai. Borovszkynál Gömör-Kishont vármegye monográfiájában meg is találjuk a falu birtokos családjait (Jánosy, Fügedy, Abaffy, Dorogfi, Vécsey, Koós, Lévay, Fáy, Vajda, Vályi, Török, Szathmáry-Király, Borbély, Nyáry). Ezek közül egyes családok címere közismert, mások pedig már a 18. század előtt kihaltak, ezért ezeket kizárhatjuk a vizsgálatból. A feladatunkat megkönnyíti, hogy a leírás szerint a "községben több régi kúria van, melyeket a Török, a Vályi és a Szathmáry-Király család építtetett."
3. Megnézzük a releváns genealógiai szakirodalmat ({{Hl|Nagy Iván}}t és Gömör-Kishontra vonatkozóan {{Hl|Forgon Mihály}}t). A házassági címereknél a (heraldikai) jobb oldali címer a férjé, a bal oldali a feleségé. Nagy Ivánnál és Forgon Mihálynál is megtaláljuk a férj családjának, a Török család címerének a leírását (és képét), mely pontosan egyezik a szatmári Török család címerével, s ugyanez látható Rimajánosiban is a kúria homlokzatán (kardot tartó oroszlán, másik mancsában levágott török fej).
4. Hátra van még a feleség címerének a meghatározása. Forgon Mihálynál a Török család mellékelt családfáján 18-19. századi férfiak feleségeit keressük, a család történetének leírásában pedig arra figyelünk, hogy a férfiak közül ki volt birtokos Rimajánosiban vagy a környékén. Az egyik lehetőség Török Zsigmond, akinek második felesége mooósi Lanzer Teréz volt.
5. A szakirodalomban (Kollega Tarsoly - Nyulásziné szerk.: A Magyar országos Levéltár címereslevelei; kaidva az Arcaum DVD-n is, mely kereső funkcióval is rendelkezik) meg is találjuk a Lanzer család címerét (négyelt pajzs, 1. és 4. pólya, 2. és 3. zöld tér fölött két búzakalász). Ehhez hasonlű a mi címerünk is, de búzakalászok helyett faávat tartalmaz két leveles nyúlvánnyal. A meghatározást tehát sikeresnek nyilváníthatjuk.
6. A címer meghatározása által további adatokat is nyertünk: a.) megtaláltuk a Lanzer család egy máshonnan eddig nem ismert címerváltozatát; b.) meg tudjuk határozni a kúria építésének pontosabb időpontját: annak Török Zsigmond második házassága után, az első házasságából született gyermekei világrajövetelét követően kellett épülnie - erről tanúskodik a házassági címer; Zsigmond Török András unokája, aki 1741-45-ben gömöri alispánként szerepel. A további két generációra 40 évet számolva Zsigmond 1780-90 körül nősülhetett (ami az anyakönyvi adatokkal pontosítható) és a kastély is ekkor épülhetett.
== Irodalom ==
| |||