„Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack lisztharmata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kategória:Gombabetegségek]]
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{Növénybetegségek}}
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sphaerotheca pannosa var. persicae}}
{{népies|}}
 
 
A betegséget először 1892-ben az USA-ban, majd Európában, Franciaországban 1914-ben észlelték. Magyarországon a betegséget 1914-ben figyelték meg. A betegség jelentősége az utóbbi években gyümölcskárosítása miatt növekedett.
 
== Kórokozó ==
{{latin|Sphaerotheca pannosa var. persicae}}
 
Kleisztotéciumos gomba. Kleisztotéciumot ritkán képez.
 
A kórokozó gazdanövénye az őszibarack, ritkán a mandula. Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.
 
'''Tünetek:'''
:- A levélen, a hajtáson, a vesszőn és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.
A levél színén szabálytalan alakú, sárgászöld foltok láthatók. Főképpen a fonákon, ritkábban a levél színén fehér, nemezes, epifita micéliumbevonatot találunk. Hazánkban csak ritkán képződnek kleisztotéciumok. Később a levelek hullámosak, kanalasak és csavarodottak lesznek, majd elszáradnak. A levéltünetek főképpen a hajtásvégeken figyelhetők meg.
:- A hajtáson foltszerű, majd a hajtást körülölelő élénkfehér, nemezes, epifita micéliumbevonat látható. :- A hajtások rövid ízközűek lesznek, begörbülnek és elszáradnak. A veszszőkön lombhullás után a szürkésfehér, nemezes micéliumbevonat messziről szembetűnő.
:- A gyümölcs szőrözöttsége miatt a kezdeti tünetek alig látszanak. Később a gyümölcsön 5–10 mm átmérőjű, kerek, szürkésfehér, majd világosbarna foltok jelennek meg. A foltok elparásodnak, megkeményednek, és a gyümölcs felülete egyenetlenné válik.
:- A fertőzési források a vesszők, ahol a kórokozó micéliuma egyrészt a rügyben a hajtás- és virágkezdeményekben, másrészt a vesszők felületén telel át. A kleisztotéciumoknak a gomba áttelelésben nincs jelentőségük. A beteg rügyekből – ha nem pusztulnak el – beteg hajtások és virágok fejlődnek.
:- Ezeken, és a vesszők felületén áttelelt micéliumon láncokban lefűződő konídiumok keletkeznek, amelyek a levelekre és a gyümölcsökre kerülnek. A betegségre csak a legfiatalabb levelek fogékonyak. Szabad földön már a hajtáscsúcs alatti harmadik levél ellenálló.
:- A leveleken az első tünetek általában egy hónappal a virágzás után jelennek meg. A gyümölcsök is csak fiatal korukban fogékonyak a betegségre és 2,5 cm-es nagyságuk elérése után már nem betegszenek meg.
'''Védekezés'''
:- Legfontosabb teendő a gyümölcsmegbetegedés hárítása. Ezért a metszéskor a lisztharmatos, deformált vesszőket el kell távolítani.
:- A védekezést egérfül állapotban kell elkezdeni és addig kell folytatni, amíg a gyümölcsök a 2,5 cm-es nagyságot el nem érik.
:- Védekezésre kén, dinokap, kinometionát, pirifenox vagy difenokonazol hatóanyagtartalmú szerek jöhetnek számításba.
 
 
{{K-tünethat}}
{{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Sphaerotheca pannosa var. persicae|{{SUBPAGENAME}}}}
210 192

szerkesztés