„Heraldikai lexikon/Aranysarkantyús lovag” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
94. sor:
Úgy látszik, hogy a rendi jelvények később feledésbe merültek, mert 1792-ben gróf {{Hl|Cziráky Antal}} petíciót nyújtott be az udvarhoz egy viselhető {{Hl|rendjel}} létrehozása érdekében a {{Hl|lovag}}ok számára (''De Ordine Eqvitvm Avratorvm Hvngariae Antonii e Comitibvs Cziráky de Dienesfalva Exercitatio''. Pest, 1792). Azonban az ismételt kérések ellenére ezt sem II. Lipót, sem az utódai nem teljesítették.
 
Az aranysarkantyús vitézzé avatandók személyére kezdetben a {{Hl|nádor}}, majd a 19. század végétől a miniszterelnök tett javaslatot. Számuk igen változó volt. III. Károly koronázásán 6, Mária Teréziáén 44 (25 nemest és 19 polgárt), II. Lipótén 33, I. Ferencén 48, V. Ferdinándén 27, I. Ferenc Józsefén 28, IV. Károlyén pedig 47 lovagot avattak. Az utóbbin az összes {{Hl|lovag}} a hadsereg tagjai közül került ki. A tagok fele a régi {{Hl|nemes}}i családok köréből jött, de voltak köztük katonák is a hadsereg különféle alakulataiból, akik a koronázás idejére eltávozást kaptak a frontról vagy az egészségügyi intézményekből. A szándék az volt, hogy "olyan egyének üttessenek aranysarkantyús vitézekké, akik az ellenség elôttelőtt tanúsított vitéz magatartásukért háborús kitüntetésben részesíttettek."<ref>Sallay Gergely Pál – Szentváry-Lukács János: Az aranysarkantyús vitézek jelvénye. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 16. Budapest, 2016. 35.[http://www.militaria.hu/uploads/files/08255600_1493280995.pdf]</ref> Eredetileg 51 személy kapott meghívót, de közülük csak 47-en érkeztek meg időben a koronázásra. Képzeletbeli kitüntetésüket a harctériszürke egyenruhájukra kapták meg.
 
<gallery>