„Címerhatározó/Kraudy címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
58. sor:
A Kraudy-címer négyelt pajzsába rakott rutaágakat, mint gyógynövényeket, talán magyarázhatja, [Sz. L.: helytelen magyarázat] hogy Georg Kraudynak (a wittenbergi teológus Johann Georg Kraudy fiának) 1740-ben patikája volt Debrecenben („Arany Angyal” néven), egyébként ő volt az, aki Rákóczi fejedelem portréját a debreceni református kollégiumnak ajándékozta.
...
A besztercebányai német Kraudy család első ismert tagjai, Alexander Kraudy és fia, Paul, bányavárosi
német polgárok, a 17. század második felének ismert ötvösei voltak, kortársuk és rokonuk, Erasmus
Kraudy városi tanácsos gyermeke, Johann Georg Kraudy azonban már értelmiségei pályára készült a wittenbergi egyetemen az 1670-es években. Ő és fivére, Adam Kraudy Besztercebánya „Ring- és
Waldbürgerei”, azaz bányavállalkozói voltak, így szereztek címeres nemességet 1693-ban, a címerképen
aranygyűrűvel és a gyógyszerként is ismert rutával. A család tagjai, akik a jénai és a wittenbergi
egyetemre jártak, a 18. században előbb Selmecbányán, majd Dobsinán jelentek meg, de nyitottak
gyógyszertárt Eperjesen és Debrecenben is. A 19. század elején a család egyik ága Miskolcon telepedett
le, ahol a helyi evangélikus közösség elitjébe tartozva elmagyarosodtak. A miskolci Kraudyak
legismertebb tagja Kraudy József elismert amatőr festő volt, aki művészi tehetségét talán besztercebányai ötvös őseitől örökölte. Regénybe illő élete tragikus véget ért, akárcsak 1849-ben unokatestvéréé, Kraudy Lászlóé.
[https://gocsejimuzeum.hu/sites/default/files/csatolmanyok/statikus/torteneti_muzeologiai_szemle_12_2013_mamutt.pdf]
| |||