„E. G. White/Gondolatok a Hegyi beszédről” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Vallás]]</noinclude>
<noinclude>[[Kategória:Kereszténység|{{PAGENAME}}]]</noinclude>
Ellen G. White tolmácsolásában Krisztus hegyi beszéde.
 
== A hegy lejtőjén ==
Több mint ezernégyszáz évvel Krisztus születése előtt Izrael gyermekei Sikem szép völgyében gyülekeztek. A hegy mindkét lejtőjéről hallatszott a papok áldást és átkot hirdető szózata. „Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak… az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek.” (V. Móz. 11:27–28) Ezért azután a hegyet, amelyről e szavak elhangzottak, áldások hegyének nevezték el. Most mégsem a Garizim hegyéről csendültek Krisztus ajkáról a bűnben élő, gyászba borult világ számára mintegy áldásmondásként hangzó szavak. Izrael az elmúlt századok során nem ültette át életébe, nem valósította meg a gyakorlatban az előtte föltárt, magasztos eszményeket. Isten népét nem Józsué, hanem másvalaki vezérelte el a hit igazi nyugalmába. Ma már nem Garizim hegyét hívják az áldások hegyének, hanem azt a Genezáret-tó partján fekvő, meg nem nevezett halmot, ahol Jézus a tanítványok és a sokaság előtt hirdette az áldás szavait.