„Növények/B/Bánáti bazsarózsa” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Paeonia officinalis'' subsp. ''banatica}}
{{népies|bánsági bazsarózsa, mecseki bazsarózsa}}
{{Védett-növény|250 000}}
A '''bánáti bazsarózsa''' növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a [[w:Baranya megye]]i [[w:Zengő (hegy)|Zengő]] gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően '''mecseki bazsarózsa'''<ref>{{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=44., 445}}</ref> névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a [[w:Kelet-Mecsek|kelet-mecseki]] [[w:Hosszúhetény]]ből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.<ref>[https://www.facebook.com/event.php?eid=110880815663191 Bazsarózsa-túra 2011 (az egyik)]{{halott link}}</ref>
 
Eredetileg önálló fajként írta le [[w:Anton Rochel]] botanikus ''Paeonia banatica'' tudományos névvel. Később, [[w:Soó Rezső]] munkássága révén, a [[w:piros bazsarózsa]] ''(Paeonia officinalis)'' alfajaként tekintettek rá ''Paeonia officinalis'' subsp. ''banatica'' néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá,<ref>{{The Plant List|tpl1.1/record/kew-2870989|Paeonia officinalis subsp. banatica (Rochel) Soó|2015-07-26}}</ref><ref>{{IUCN |id=162451 |taxon=Paeonia officinalis ssp. banatica |assessors=Bilz, M. |assessment_year=2011 |version=2015.2 |accessdate=2015-7-26}}</ref> másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.<ref name="fajmegőrzés">{{CitWeb |url=http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/BanatiBazsarozsa.pdf |aut= |tit=Fajmegőrzési tervek |subtit=Bánáti bazsarózsa (Peonia banatica) |ass=Összeállították: Dr. Kevey Balázs, Tóth István Zsolt, Márkus András |work=termeszetvedelem.hu (a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja) |lan=hu |loc= |red=KvVM Természetvédelmi Hivatal |ann=2005 |pag= |accd=2015-7-26 |form=PDF |aurl= |archd= |doi=}}</ref>
 
== Jellemzése ==
[[w:Gyökér|Gyökerei]] nyúlánkak - koloncosak. [[w:Szár (botanika)|Szár]]a nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60&nbsp;cm magasságú. Sötétzöld [[w:levél (botanika)|levelei]] szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú [[w:virág (botanika)|virág]] kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet. [[w:Termés]]e tüszőcsokor.
 
Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők [[w:Reliktum faj|reliktum]]a, tehát átvészelte a jégkorszak [[w:glaciális]] szakaszait.<ref>[http://fauna-mecsek.shp.hu/hpc/web.php?a=fauna-mecsek A Mecsek faunája]</ref>
 
== Élőhelye ==
A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és [[w:endemikus élőlény|endemikus fajnak]] számít a [[w:Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a [[w:Bihar-hegység]], illetve a [[w:Temes (folyó)|Temes]] és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a [[w:Tarcal-hegység]] (Fruška Gora), Magyarországon pedig a [[w:Kelet-Mecsek]]. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.<ref name="fajmegőrzés"/>
 
A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.<ref name="fajmegőrzés"/>
 
Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk.<ref name="fajmegőrzés"/> Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari [[w:Béli-hegység]]ben, [[w:Belényes]] környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.<ref>{{CitWeb |url=http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=51878&cim=viragzik_a_banati_bazsarozsa_video |aut=Duna TV |tit=Virágzik a bánáti bazsarózsa! – VIDEÓ |ass= |work=erdely.ma |lan=hu |loc= |red= |date=2009-5-14 |accd=2015-7-26 |form=php |aurl= |archd= |doi= }}{{Halott link|url=http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=51878&cim=viragzik_a_banati_bazsarozsa_video |date=2018-08 }}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://greenfo.hu/hirek/2012/05/07/tragikus-banati-bazsarozsa-pusztulas |aut= |tit=Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás |ass= |work=greenfo.hu |lan=hu |loc= |red= |date=2012-5-7 |accd=2015-7-26 |form= |aurl= |archd= |doi=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=141402&cim=ujjaeledt_a_bihar_megyei_bazsarozsa_rezervatum_a_tavalyi_tuzvesz_utan_video |aut=Duna TV |tit=Újjáéledt a Bihar megyei bazsarózsa rezervátum a tavalyi tűzvész után – VIDEÓ |ass= |work=erdely.ma |lan=hu |loc= |red= |date=2013-5-9 |accd=2015-7-26 |form=php |aurl= |archd= |doi= }}{{Halott link|url=http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=141402&cim=ujjaeledt_a_bihar_megyei_bazsarozsa_rezervatum_a_tavalyi_tuzvesz_utan_video |date=2018-08 }}</ref>
 
Magyarország területén először [[w:Kitaibel Pál]] figyelte meg [[w:Hosszúhetény]] és [[w:Pécsvárad]] között 1799-ben, ahogyan azt [[w:Kanitz Ágoston]] írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel [[w:Somogy megye|Somogy megyéből]] is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.<ref name="fajmegőrzés"/>
 
A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.
 
== Védettsége ==
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett,<ref name="fajmegőrzés"/> természetvédelmi értéke jelenleg 250&nbsp;000 Ft.<ref>{{Védett2012}}</ref> Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.
 
A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a [[w:Zengő (hegy)|Zengőre]] tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával [[2004]]-ben sikerült megállítani. Lásd: [[w:csata a Zengőn]]<ref group=m>A [[w:Honvédelmi Minisztérium]] a [[w:Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a [[w:Mecsek]] legmagasabb pontja, a [[w:Zengő (hegy)|Zengő]], amely értékes [[w:természetvédelmi terület]], és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek [[w:demonstráció]]kat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint eszmei értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa ''(Paeonia officinalis'' subsp. ''banatica)'' egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a [[w:lokátor]]hoz tervezett út nyomvonalából 12&nbsp;000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a [http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=6753 Civilek a Zengőért Mozgalom] ismeretterjesztő filmet is készített.</ref>
 
== Gyógyhatása ==
Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot ''([[w:paeonin]])'' tartalmaznak, amit [[w:epilepszia]] ellen [[w:görcsoldó]]ként, illetve hánytatónak használtak.
 
==Bánáti bazsarózsa az oroszországi Mescserai Dendroparkban==
Az oroszországi Lipeck megyei Mescserka községben elhelyezkedő "LOSZSZ" Mescserai Dendrológiai Park 2011. évi jelentése szerint a park állandó kollekciójába sikeresen átültették a parkban termesztett bánáti bazsarózsát.<ref>[http://www.gbsad.ru/doc/inf-bull-22.pdf Az oroszországi növénykertek 2011. évi összegző jelentése (orosz nyelven)]</ref>
 
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Források ==
{{források}}
*{{IUCN |id=162451 |taxon=Paeonia officinalis ssp. banatica (Rochel) Soó |assessors=Bilz, M. |assessment_year=2011 |version=2014.3. |accessdate=2014-11-26}}
*{{cite web| url=http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2870989| work=The Plant List| accessdate=20131107| title=Paeonia officinalis subsp. banatica}}
*{{cite web| url=http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_710| work=termeszetvedelem.hu - a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja| title=Bánáti bazsarózsa}}
*Dénes Andrea írása a következő kiadványában: {{cite book |editor=Farkas Sándor |title=Magyarország védett növényei |publisher=Mezőgazda Kiadó |year=1999 |isbn=9639239135}}
*Felföldy Lajos írása a következő kiadványában: {{cite book |editor=Király Gergely |title=Új magyar füvészkönyv |publisher=Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság |isbn=978 963 87082 9 8}}
 
== További információk ==
* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/BanatiBazsarozsa.pdf Fajmegőrzési terv a Természetvédelmi Terv honlapján]
* [https://www.tuja.hu/banati_bazsarozsa.htm/ Bánáti bazsarózsa Paeonia fajták ültetés öntözés]{{Halott link|url=https://www.tuja.hu/banati_bazsarozsa.htm/ |date=2018-08 }}
 
{{Védett növények felhasználása}}
{{Gyógynövények}}
 
:
17 ⟶ 65 sor:
{{portál|Növények}}
{{Védett növények felhasználása}}
{{commonskat|Paeonia officinalis subsp. banatica|{{SUBPAGENAME}}}}