„Növények/B/Bánáti bazsarózsa” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
20. sor:
 
== Élőhelye ==
A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és [[w:endemikus élőlény|endemikus fajnak]] számít a [[w:Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a [[w:Bihar-hegység]], illetve a [[w:Temes (folyó)|Temes]] és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a [[w:Tarcal-hegység]] (Fruška Gora), Magyarországon pedig a [[w:Kelet-Mecsek]]. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.<ref name="fajmegőrzés"/>
 
A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.<ref name="fajmegőrzés"/>
 
Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk.<ref name="fajmegőrzés"/> Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari [[w:Béli-hegység]]ben, [[w:Belényes]] környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.<ref>{{CitWeb |url=http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=51878&cim=viragzik_a_banati_bazsarozsa_video |aut=Duna TV |tit=Virágzik a bánáti bazsarózsa! – VIDEÓ |ass= |work=erdely.ma |lan=hu |loc= |red= |date=2009-5-14 |accd=2015-7-26 |form=php |aurl= |archd= |doi= }}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://greenfo.hu/hirek/2012/05/07/tragikus-banati-bazsarozsa-pusztulas |aut= |tit=Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás |ass= |work=greenfo.hu |lan=hu |loc= |red= |date=2012-5-7 |accd=2015-7-26 |form= |aurl= |archd= |doi=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=141402&cim=ujjaeledt_a_bihar_megyei_bazsarozsa_rezervatum_a_tavalyi_tuzvesz_utan_video |aut=Duna TV |tit=Újjáéledt a Bihar megyei bazsarózsa rezervátum a tavalyi tűzvész után – VIDEÓ |ass= |work=erdely.ma |lan=hu |loc= |red= |date=2013-5-9 |accd=2015-7-26 |form=php |aurl= |archd= |doi= }}</ref>
 
Magyarország területén először [[w:Kitaibel Pál]] figyelte meg [[w:Hosszúhetény]] és [[w:Pécsvárad]] között 1799-ben, ahogyan azt [[w:Kanitz Ágoston]] írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel [[w:Somogy megye|Somogy megyéből]] is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.<ref name="fajmegőrzés"/>
 
A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.