„Szakácskönyv/Tévedések” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
377. sor:
 
Ha kemény tojás a cél, úgy kisebb a hibalehetőség is, a lágy elkészítése már nem ilyen egyszerű. A tojást alkotó fehérjék hő hatására különböző hőmérsékleteken csapódnak ki, ahogy ezt megtapasztalhattuk egy kevésbé sikerült reggeli során. Egy időben többen a főzés időtartamára esküdtek, míg mások a hőmérsékletet tartották fontosnak. Józan ésszel könnyen belátható, hogy az idő sem lehet közömbös a különböző állagú reggelik készítésében. Többen állítják, hogy 63-65 fok elegendő a lágy tojás elkészítéséhez, míg a kemény tojáshoz körülbelül 85 fok szükséges. A könyv szerint a fehérje megszilárdításához például 85-91 fokon 6-7 perc elegendő.
oha 1,500 és 2,300 közé kéne leszorítani, főleg, akinek vérnyomásgondjai vannak. Ehhez nem árt tudni pár tényt.
Kevesebb só kell, mint gondoljuk
Bár sóra szüksége van a szervezetünknek, nem szabad túlzásba vinni. Egy teáskanál például 2,300 milligrammot tartalmaz, ami az ajánlott érték felső határa. Akinek magas vérnyomása, vagy cukorbetegsége van, azoknak bőven elég egy fél teáskanál is naponta. A bevitelt csökkenteni lehet például olyan praktikákkal, hogy nem adunk belőle a tésztafőzéshez használt vízbe.
 
Váratlan helyeken is só lappang
Meglepő lehet, hogy olyan ételekben is van só, amelyekről nem is gondolnánk. Ilyenek például a gyorsfagyasztott ételek, a löncshús, a konzervlevesek, vagy épp a sajtok.
 
A só szívproblémákhoz vezethet
Azzal a legtöbb ember tisztában van, hogy a túlzottan sós étkezés vérnyomásproblémákhoz vezethet, ám azt már kevesebben tudják, hogy más egészségügyi gondokért is felelős. Ugyani mind a szívet, mind a vesét megterheli.
 
A só károsíthatja az idegrendszert
Bár a só elengedhetetlen az idegrendszer helyes működéséhez, nem szabad túlzásba vinni. Egy 12 ezer felnőtt bevonásával készült tanulmány szerint például a só és a kálium szintjének megfelelő aránya csökkentheti néhány betegség kialakulásának kockázatát. Sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával általában hamar helyreállítható ez az egyensúly.
 
 
== A tengeri só ==
nem egészségesebb
Elterjedt nézet, hogy a tengeri só egészségesebb, mint az asztali, ez azonban nem igaz. Mindkettőt ugyanaz a kémiai vegyület alkotja. Különbség csupán az előállításának módjában van.
 
== ízletes étel ==
Só nélkül is lehet
Nem csak sóval érhetünk el erőteljes ízhatást: vannak kifejezetten egészséges gyógynövények is. Ilyen a rozmaring, a zsálya, a fekete bors, az szurokfű, vagy épp a kakukkfű. Ezek mind kiváló antioxidánsok.
 
 
== Sóhelyettesítők ==
 
Legyen óvatos a sóhelyettesítőkkel!
A gyógynövényekkel szemben az újabban kapható sóhelyettesítők veszélyeket rejtenek. Annak ellenére, hogy nem egy esetben ráírják: antioxidánst, vitaminokat tartalmaz.
 
 
== Fokozzuk az ízt ==
ínyenc sóval!
Ha valaki képtelen lemondani a sós ételekről, figyeljen fel az ízesített variációkra! Bár az ilyen, ínyenc sókban is ugyanazok az összetevők vannak, mint az asztaliban, a variációknak köszönhetően kevesebb is elég belőlük.
 
== Káros a só? ==
 
Lehet-e a só egészséges?
A figyelmeztetések ellenére a só nem annyira rossz. Némi sóra szervezetünknek szüksége van, hiszen segít testünk helyes folyadékegyensúly kialakításában, ezen felül a pihenés egyik kulcsa is. Kis adagban kezeli az izomösszehúzódást, a rendszertelen szívritmust és a gyengeségérzést is. A kulcsszó tehát a mértékletesség.
== Források ==