„Szakácskönyv/Tévedések” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
331. sor:
Valóban ártalmatlan serkentőszer a reggeli kávénk, illetve tényleg az a legegészségesebb, ha hozzá teljes kiőrlésű pékárut fogyasztunk? Arról nem beszélve, hogy lobogó vízben főzzük-e meg a tojást. A Száz kémiai mítosz című könyvből szemezgettünk, amely tévhiteket, félremagyarázásokat tisztáz.
== Záptojás ==
Sokféle verziója van annak a hiedelemnek, miszerint ha a tojásokat vízbe teszed, akkor a friss tojások az edény aljára süllyednek. A hiedelem mögötti tudomány az, hogy ahogy egyre öregszik a tojás egyre inkább megnő benne a levegő, ezért a kevésbé frissek a víz tetején lebegnek.
Egy záptojásról valójában viszont már nézésre meglehet mondani, ha rossz. Marianne H. Gravely a Refinery 29 kérésére elmesélte, hogy az a tojás, amely fennmarad a víz felszínén, de nem néz ki romlottnak nem fog senkinek ártani. Sőt, azok a tojások, amelyekben több a levegő sokkal alkalmasabbak a főzéshez, mert könnyebb őket megpucolni.
Az igazság: Ha friss buggyantott tojásra vágysz nyugodtan használd a lebegő tesztet, de ne dobj ki csak azért egy tojást, mert nem süllyedt le az edény aljára.
== Sósvíz ==
A sótól gyorsabban felforr a víz… vagy mégsem? Mindenki azzal kezdi a tésztafőzést, hogy a vízbe egy csipet sót tesz, de a só nem hogy nem segíti a forrást, épp ellenkezőleg. A sósvíz lassabban fog felforrni.
Az igazság: A sósvíz nagyon jó a tésztafőzéshez, mert finomabb lesz tőle az étel, de nem segíti elő a forrást. Szóval elég, ha csak a lobogó vízbe szórod bele.
teszta
== Spagetti ==
Egyesek szerint a spagetti tésztáról a plafonhoz dobva lehet megállapítani, hogy megfőtt-e. Valami miatt, ha a tészta eléggé átfőtt akkor fennmarad a plafonon vagy falon, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jól megfőtt a tészta. Hiszen a külseje lehet már ragadós akkor is mikor még nem főtt átt teljesen. Ezzel szemben, ha túlfőzöd a tésztát, akkor az tuti fennragad a falon.
Az igazság: Spagettit falra dobálni nagyon jó szórakozás – főleg egy bizonyos kor alatt –, de sajnos nem fogod a plafonról lógó tésztából megtudni, hogy elkészült-e az étel. A legjobb módja az, hogyha beleharapsz egy darab tésztába, így biztosan tudni fogod, hogy elérted-e a kívánt állagot.
== Banán ==
A banánok frissességének megóvására többféle trükk is létezik. Egyik ezek közül az, hogy ha lógatva tartod őket lassabban barnulnak. De több banán-összehasonlító tesztből is kiderült, hogy sajnos a lógva tárolás nem segít a frissességen.
Az igazság: A banánok fellógatása szuper ötlet, leginkább, ha tetszik neked ez a tárolási mód, de ne várj tőle csodát.
== Eszpresszó ==
Az eszpresszó a legerősebb kávé, így ebben van a legtöbb koffein. Logikusnak hangzik, nem? Az eszpresszónak erős illata és íze van, talán ezért alakult ki az a téveszme, hogy ez a leghatásosabb kávé a felébredéshez. De valójában a kávébabok vízzel való érintkezésének hossza határozza meg melyik kávé lesz a legkoffeinesebb. Így a az eszpresszó igazából sokkal „gyengébb”, mint egy csöpögtetett vagy egy hidegen áztatott kávé.
De, ha az eszpresszó már bevált neked a reggeli ébredéshez, akkor semmi értelme sincsen váltanod, mert Christopher Hendon vegyész szerint legalább annyira fontos az, hogy milyen erősnek találod a kávédat, mint az, hogy valójában mennyire az.
Az igazság: Az eszpresszó a leggyöngébb kávék egyike, de ne változtasd meg a kávézási szokásaidat emiatt.
== MSG-szindróma ==
Más néven kínaiétterem-szindrómaként ismert fejfájással járó érzést a nátrium-glutamát okozza, amelyet általában hínárból nyernek ki, és a híres umami íz egyik alappillére. A New England Journal of Medicine-ben jelent meg először cikk arról, hogy a hínárból kinyert ízek okozzák a fejfájást, de sok tudós ezt megcáfolta, és egy rizshez köthető gombát tartanak a fájdalmak okozójának.
Az igazság: Sokféle ételben található nátrium-glutamát, amit nap, mint nap eszel, és amelyek teljesen biztonságosak, ezért a fejfájásodat talán nem a kínai kaja okozza.
== Bor párosítás ==
A laikusok szerint a bor párosítás legjobb módja a színekben rejlik: fehérbort fehér hússal, és vörösbort vörös hússal kell felszolgálni. De ha nem ismered a borokat, akkor egy-egy ilyen trükk nem biztos, hogy jó megoldást fog szülni. Nagyjából igaz, hogy a fehérborhoz a fehér húsok, a zöldségfélék, és a halak passzolnak, míg a vörösborhoz a marha és a sertés. De megannyi kombináció van, mikor egy vörösborhoz jól illik a fehér hús: a Pinot Noirhoz például nagyon finomak a lágyabb ízek is.
Az igazság: Idd, azt amit szeretnél. Ha pedig tényleg szükséged van egy trükkre, akkor válaszd a buborékosat. A habzóborok – amelyek általában fehérborból készülnek – nagyon jól passzolnak a legtöbb ételhez.
bor
== Romlott étel ==
A romlott tej ízénél kevés rosszabb dolog van, de a rossz íz miatt nem kell semmitől sem tartanod. Azok a baktériumok, amelyektől megromlanak az ételek a hűtőben nagyon ritkán okoznak nagyobb problémát. Míg a ételmérgezést okozó baktériumok szobahőmérsékleten szaporodnak el, és nagyon sokkal nehezebb felismerni őket.
Az igazság: A hűtőből kivéve szaglás alapján és ránézésre megtudod állapítani hogy egy ételt biztonságos-e megenned vagy sem. A nyers hússal és tojással viszont bánj óvatosan, mert a szalmonella szobahőmérsékleten terjed.
== Zöld krumpli ==
Az elzöldült burgonyák bár nem valami ínycsiklandozók, a néphiedelemmel ellentétben egyáltalán nem mérgezők. A zöld elszíneződést a szolanin okozza, amely nem káros – maximum ha 2 kiló krumplit nyomsz be egy ültő helyedben. Sokféle olyan dolog van a konyhádban, amely káros lehet (például a koffein is), de kisadagban nem kell tőle tartanod.
Az igazság: A krumplid nem fog megölni.
== Csirke ==
A csirkét csak úgy szabad megenni, ha teljesen átfőtt, nem csak azért, mert nem igazán finom a gumiszerű rózsaszín husi, hanem azért is, mert a szalmonellát ezzel lehet a legjobban megelőzni. Azt viszont az igazából nagyon nehéz megállítani, hogy a csirke készen van-e csak a színe alapján. A teljesen fehér színű húsról mindenki úgy tartja, hogy biztonságos, viszont valójában csak hőmérő segítésével lehet megmondani, hogy tényleg készen van-e a csirke.
A húsnak a 75 fok belső hőmérsékeltet kell elérnie ahhoz, hogy biztosan fogyasztható legyen. Egy hőmérővel pedig ezt egyszerű megállapítani mindezt anélkül, hogy hófehérré, - és teljesen szárazzá – sütnéd a csirkét.
Az igazság: Ránézésre nem biztos, hogy megtudod állapítani készen van-e a csirke, szóval szerezz be egy húshőmérőt, hogy biztosra menj.
== Ártalmatlan a koffein? ==
| |||