„Szakácskönyv/Tévedések” változatai közötti eltérés

Tény: Gombák bárhol nőhetnek. Előfordulhat, hogy azon a helyen, ahol sok gombát találunk, a következő évben egyetlen egy sem nő, illetve később ott is lehet gomba, ahol korábban nem nőtt. Egyes gombafajok azonban előnyben részesítenek bizonyos élőhelyeket: talajviszonyokat, növénytársulásokat, környezeti feltételeket. Például a szürke (Suillus viscidus) és a sárga gyűrűstinóru (Suillus grevillei) kizárólag vörösfenyvesekben nő. A réti csiperke (champignon) (Agaricus campester) elsősorban réteken nő.

 

== Teliholdkor nő a legtöbb gomba ==

 

Tény: Semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a gombák növekedése bármiféle összefüggésben állna a holdfázisokkal. Az azonban tény, hogy a gombáknak melegre és elegendő nedvességre van szükségük a növekedéshez.

 

== Minden csiperke ehető ==

Tény: nem minden csiperkefaj (champignon) ehető. Bár a kerti vagy más néven réti, sziki és erdőszéli csiperke (Agaricus campestre, Agaricus bernardii, Agaricus arvensis) ehető, jó ízű gombák, vannak csiperke fajok, amelyek mérgezők. Ilyen például a sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma), amely könnyen összetéveszthető ehető rokonaival, fogyasztása megárt, gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, nagy mennyiségben fogyasztva pedig mérgező! Undort keltő karbol-, jód- vagy tintaszaga van, a friss gombán ez gyakran nem érezhető egyértelműen, főzve erősödik a szag. Sem szaga, sem nyomásra, dörzsölésre és vágási felületeken jelentkező sárgás elszíneződése nem vehető ki mindig egyértelműen! Fogyasztás előtt minden gombát vizsgáltasson meg gombaszakértővel!

 

== Nem kell bevizsgáltatni ==

Tény: Akkor is, ha azt gondoljuk, hogy ismerjük a begyűjtött gombát, minden esetben vizsgáltassuk meg gombaszakértővel! A saját gyűjtésű, rokontól, ismerőstől kapott, és vásárolt gombát is feltétlenül vizsgáltassuk meg szakértővel! Nagyon sok ehető és mérges gomba könnyen összetéveszthető egymással, ezeket biztonsággal megkülönböztetni kizárólag gombaszakértő tudja!

 

== Ami korábban ehető volt, mindig ehető ==

Tény: Sok ehető és mérges gomba megtévesztően hasonlít egymásra. Például az ehető, bár nyersen mérgező piruló galóca (Amanita rubescens) a mérgező galócafajokkal, például a párducgalócával (Amanita pantherina), gyilkos galócával (Amanita phalloides) vagy a légyölő galócával (Amanita muscaria) könnyen összetéveszthető. A legveszélyesebb közülük is a gyilkos galóca. Bár sokszor halljuk, hogy a gyilkos galócán általában gallér és bocskor található, a gomba meghatározásánál ne bízzuk magunkat ezekre a jellemzőkre! Ugyanis a gyilkos galóca gallérja és bocskora szedéskor megsérülhet, leszakadhat, a bocskor gyakran egészében a földben marad, illetve fiatal gombán a gallér kevésbé kifejezett, mivel a lemezeket takarja, ezért a bocskor vagy gallér hiánya sem zárja ki, hogy gyilkos galócáról van szó! A mérgező galócafajok okozta mérgezés tünetei későn, nyolc órával a gomba fogyasztása után jelentkeznek. Más gombák okozta mérgezések esetén gyomormosást végezhetnek, a galócák okozta mérgezések esetén azonban ez már sokszor nem segít, mivel a méreg nagyon gyorsan bekerül a véráramba. Nagyon gyakran összekeverik az ehető csiperkéket (champignon) a mérgező csiperkefajokkal. A már említett mérgező sárguló csiperkét korábban karbolszagú csiperkének is hívták, undort keltő szaga azonban napjainkban egyre kevésbé kifejezett, ma már egyre kevésbé ismerhető fel szaga alapján. A sárguló csiperke nyomásra, dörzsölésre, és a vágási felületeken sárgásan elszíneződik. Ám a sárgulás sem mindig egyértelműen kivehető. A szag és a sárgás elszíneződés sokszor nem feltűnő, ezért is fontos minden gombát szakértővel bevizsgáltatni!

 

== Gombamérgezésre tejet ==

Tény: A tej nem semlegesíti a gombamérget. A hányást elősegítő sós víz ivása sem jelent megoldást, mivel a tünetek gyakran csak órákkal a gomba fogyasztása után jelentkeznek. Az émelygés, csillapíthatatlan hányás, hasmenés és hallucináció gombamérgezés tünete lehet. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz, és lehetőleg vigyen mintát a szedett gombából vagy a belőle készült ételből, hogy megállapíthassák milyen faj okozta a mérgezést.

 

== Gombás étel melegítése ==

 

 

 

== Gombás étel alkohollal ==

Bizonyos gombákból készült ételekhez nem szabad alkoholt fogyasztani. Például a ráncos tintagomba (Coprinopsis atramentaria) és a tinóruk alkohollal együtt mérgező hatásúak.

 

 

== Legjobb a műanyag zacskó ==

Tévhit, hogy gombagyűjtésre a legjobb a műanyag zacskó

 

== A méreg főzéssel távozik ==

Tévhit, hogy a mérges gomba kékre színezi a hagymát.

 

 

Sokan sokféle házi gyógymódról hallottunk már, amelyek generációról generációra öröklődnek, ám ezek közt vannak olyanok is, amelyek nem csupán teljesen hatástalanok, hanem ártalmasak és veszélyesek is! Összegyűjtöttünk közülük néhányat.

A figyelmeztetések ellenére a só nem annyira rossz. Némi sóra szervezetünknek szüksége van, hiszen segít testünk helyes folyadékegyensúly kialakításában, ezen felül a pihenés egyik kulcsa is. Kis adagban kezeli az izomösszehúzódást, a rendszertelen szívritmust és a gyengeségérzést is. A kulcsszó tehát a mértékletesség.

== Források ==

{{forrás|https://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/16072/tevhitek-es-tenyek-a-gombakrol|Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/16072/tevhitek-es-tenyek-a-gombakrol}}