„Szakácskönyv/Tévedések” változatai közötti eltérés

{{TOC right}}

== Tésztafőzés ==

'''A főzővízhez adott [[w:étolaj|étolaj]] nem akadályozza meg a tészta összeragadását.'''

: Mivel az étolaj a víz felszínén lebeg, gyakorlatilag nem kerül érintkezésbe a főzőedény alján lévő tésztával. Az étolaj csak a tészta leszűrése után keveredhet el a tésztával, ekkor viszont megnehezíti annak elegyítését a hozzáadott szószhoz. Az olaj hozzáadásának esetleges előnye a túlfőzés és/vagy a habképződés elkerülése lehet.<ref>{{cite web|url=http://www.finecooking.com/articles/cooking-pasta-properly.aspx|title=Cooking Pasta Properly|last=Corriher|first= Shirley|publisher=''Fine Cooking''|language=angol|accessdate=2013-01-03}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.chow.com/food-news/54661/should-you-put-oil-in-pasta-water/|title=Should You Put Oil in Pasta Water?|last=Foley|first=Michele|date=2008-08-07|publisher=''www.chow.com''|language=angol|accessdate=2013-01-03}}</ref>

 

== Hamburger ==

[[Fájl:Hamburger sandwich.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]

'''A [[w:hamburger|hamburger]] nem amerikai találmány.'''

: Évszázados, kontinenseken átívelő fejlődés eredményeképpen alakult ki, Amerikában csupán a ma ismert formájába történő összeállítás történt meg a 20. század elején.<ref>Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 9789633240298, 355–356. old.</ref>

 

== Alkoholtartalom ==

'''A [[w:bor|borban]] vagy [[w:likőr|likőrben]] főtt, illetve sült ételek nem lesznek alkoholmentesek, hiába az [[w:alkoholok|alkohol]] víznél alacsonyabb forráspontja.'''

: Kísérletek alapján egy óra főzés után az alkoholtartalom 25%-a, két óra főzés után az alkoholtartalom 10%-a az ételben marad.<ref>{{cite web|url=http://www.todayifoundout.com/index.php/2011/11/alcohol-doesnt-really-cook-out-of-food-in-most-cases/|title=Alcohol Doesn't Really "Cook Out" Of Food In Most Cases|last=Hiskey|first=Daven|date=2011-11-28|publisher=''Today I Found Out''|language=angol|accessdate=2012-12-31}}</ref>

 

== A szusi ==

[[Fájl:Annie's first sushi.jpg|thumb|200px|Makiszusi lazaccal és uborkával]]

'''A [[w:szusi|szusi]] szó jelentése nem ''nyers hal'', hanem „savanyú rizs”, mely a nyers tengeri ételek mellé fogyasztható ecetes rizsre utal.'''

 

== Az aszpartám ==

 

'''Az [[w:aszpartám|aszpartám]] [[Szakácskönyv/Táblázatok/E-számok|E951]] (édesítőszer) nem okoz rákot.'''

 

== A kávé ==

[[Fájl:A small cup of coffee.JPG|jobbra|bélyegkép|200px|Egy csésze fekete]]

'''A [[w:kávé]], mint ital, egy elterjedt tévhittel ellentétben, nem dehidratálja a szervezetet, nem vízhajtó hatású.'''

 

== A palacsinta ==

 

[[File: Clipeus2.png|thumb|A ''clipeus'']]

 

== A mangalica ==

[[Kép:Mangalica.jpg|jobbra|bélyegkép|Egy mangalica]]

[[w:Mangalica|'''Mangalica''']] '''zsírja kevesebb koleszterint tartalmaz'''

 

== A túl sok zsír ==

[[Fájl:Mangalitsa (Paleo) Festival - Budapest, 2013 (14).JPG|thumb|Mangalica húsból készült paleo étel]]

'''Ha zsírt eszel, kövér leszel'''

 

== Enni este 6 után ==

[[Fájl:Malbec and steak.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Sült marhaszelet („steak”)]]

'''Nem szabad enni este 6 után, főleg nem szénhidrátban gazdag ételt'''

: Hosszú ideje mozog a köztudatban az a vélekedés, hogy este már ne együnk és leginkább ne szénhidrátot, mert attól zsírosodunk. A nap utolsó étkezésére időzített szénhidrát fogyasztás a városi legendákkal ellentétben kifejezetten jótékony hatással bír az emberi szervezetre, megkönnyíti a regenerációt, és pihentetőbb alvást tesz lehetővé.(!) Ugyanakkor arra érdemes figyelni, hogy ne közvetlenül elalvás előtt együnk, hanem kb 2-3 órával korábban. Az ember biológiai órája egyénenként eltérő, van aki később, van aki korábban alszik el, ezt mindig figyelembe kell venni!

 

'''A nagy mennyiségű hús fogyasztása károsítja a vesédet és a májadat, köszvényt és vesekövet okoz'''

: A szükséges fehérje (hús) mennyisége egyénenként változó és a korral csökken. De pl. egy aktív sportos életet élő embernek jóval nagyobb mennyiségre van szüksége, mint egy ülő munkát végzőének, akár 2-3-szor nagyobb mennyiséget is tolerál a szervezete anélkül, hogy bármilyen káros mellékhatása lenne hosszú távon.

 

== A tisztítókúra ==

'''A tisztítókúra jó, mert nagyon egészséges leszel tőle és még fogysz is'''

: Ez talán a legnagyobb ostobaság, ami elterjedhetett a köztudatban, köszönhetően a divatdiétáknak és az ezeket fel-fel kapó sztároknak, marketing guruknak meg az őket pénzelő cégeknek. A méregtelenítés a kiválasztó szerveid feladata, minden esetben optimálisan kell, hogy működjenek, különben meghalnál. Amit tehetsz értük, hogy támogatod a működésüket, megfelelő táplálékokkal, de ez sosem kúra szerűen végzendő dolog.

 

== Naponta 5-6 szor kell enned ==

[[Fájl:La Boqueria.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A La Boqueria piac Barcelonában]]

 

 

== Friss gyümölcsök ==

'''Egyél naponta friss gyümölcsöket, hogy biztosítsd a napi rost és vitaminszükségletedet'''

: A gyümölcsöket kb. mindenki szereti, mert édesek, zamatosak… ki tudna ellenállni nekik? Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a manapság egész évben kapható édes, nemesített fajták már korántsem olyanok, mint amilyenek régen voltak. Vitamintartalmuk meg sem közelíti a szükséges mennyiséget, ugyanakkor rendkívül sok cukor van bennük, ami kifejezetten veszélyes is tud lenni! A legfrissebb kutatások bebizonyították, hogy a fruktóz (gyümölcscukor) gyakorlatilag méreg, a szervezet egyből kivonja a vérből és a máj rögtön zsírrá is alakítja, így közvetlenül energiaként nem tud hasznosulni. Tehát, ha rendszeresen eszünk édes gyümölcsöket, azzal sokkal inkább ártunk a testünknek és ez hatványozottan igaz az egészségesnek kikiáltott rost dús gyümölcslé készítményekre is!

 

== A fehérje porok ==

'''A fehérje porok és készítmények ártalmasak, tönkre teszik a májad'''

: A táplálék-kiegészítésként fogyasztott fehérjekészítményekre gyakorlatilag ugyan az igaz, mint a húsokra: semmivel sem rosszabbak, vagy jobbak. Ezeket jellemzően tejből, tojásból, vagy egyéb állati fehérjékből állítják elő.

 

== A barna rizs egészséges ==

[[Fájl:Minamiuonuma Paddy.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]

'''A barna rizs egészségesebb, mint a fehér'''

 

== 3-4 óránként kell étkezni ==

'''Legalább 3-4 óránként kell étkezni, különben nem fogsz izmosodni'''

: Ezt a tévhitet cáfolandó azt kell tudnunk, hogy mikor épül az izomzat. Nem, nem napközben, hanem éjszaka, mikor alszol és regenerálódsz… Ha izmosodni, formásodni szeretnél, a megfelelő mennyiségű és minőségű kalóriabevitelre kell odafigyelni, ami nem egész napos zabálást jelent! A szervezeted akkor kell elsősorban ellátni megfelelő tápanyagokkal, amikor azt fel is tudja majd használni.

 

== A paleo diéta ==

[[Kép:Recette paléo Salade + jambon cru (15667771437).jpg|jobbra|bélyegkép|Paleo étel, saláta és sonka]]

'''Azért jó a paleo diéta, mert bármikor ehetek édességet anélkül, hogy elhíznék'''

 

== Halrudacska ==

A fagyasztott halrudacskák a dobozon olvasható lista szerint húsz olyan anyagot tartalmaznak, amelyek nem igazán egészségesek.

 

 

== Joghurt ==

Az igazi joghurt úgy készül, hogy bizonyos baktériumok segítségével megerjesztik a tejet. Az igazi joghurt gazdag fehérjében, kalciumban és vitaminokban, és elsősorban azoknak a felnőtteknek ajánlják a fogyasztását, akik nehezen emésztik meg a tejet.

 

 

== Leveskonzerv ==

A leves rendkívül egészséges, olcsó és könnyű elkészíteni. Ha előre megfőzi és adagokban lefagyasztja, a leves nem kerül még napi egy dollárba sem.

 

 

== Zöld tea ==

A zöld teát egész Ázsiában előszeretettel fogyasztják. Antioxidánsokat és egyéb egészséges anyagokat tartalmaz, és klinikai tesztek bizonysága szerint segíthet a rák, a szívbetegség, az időskori elbutulás és egyéb, az öregedéssel összefüggő kórok megelőzését.

 

 

== Russet burgonya ==

A Russet típusú burgonya héja barna, húsa fehér - és nem igazán egészséges. Olcsó és szívós, azért kedvelik a termelők, de csak kevés tápanyagot tartalmaz. A benne található keményítő gyorsan vércukorrá alakul a szervezetben, ezáltal fogyasztása növeli a cukorbetegség és az elhízás kockázatát.

 

 

== Pattogatott kukorica ==

A pattogatott kukorica ma már egyre messzebb van attól az egészséges ételtől, aminek lennie kellene. A pattogatott kukorica értelemszerűen kukoricából készül; gazdag rostokban, alacsony a kalóriatartalma, és csak nyomokban tartalmaz cukrot, sót és zsírt. Ez persze azonnal megváltozik, ha mindezeket hozzáadjuk.

 

 

== Szeletelt kenyér ==

A legtöbb forgalomban lévő szeletelt kenyér fehér - és talán a legfőbb oka az amerikaiak elhízásának. Az igazi kenyér lisztből és vízből készül egy csipetnyi sóval és élesztővel.

 

 

== Reggeli gabonapelyhek ==

Az igazi gabonafélék - például a búza, az árpa, a rizs és a zab - mindig is az emberi faj legfontosabb táplálékai voltak, és ma is azok, hiszen az egészséges zsírok, fehérje és vitaminok verhetetlen kombinációi.

 

 

== Biozöldségek ==

Az eredeti ötlet briliáns volt: dobjuk sutba a 2. világháború után általánosan elterjedt, mérgező rovarirtó és növényvédő szereket, és termeljünk egészséges, őshonos zöldséget! Ezzel addig nem is volt probléma, amíg az Egyesült Államokban nem lettek népszerűek a bioélelmiszerek, és nem keltették fel a nagy szupermarket-láncok figyelmét.

 

 

== Pizza ==

Rettenetes, hogy a legtöbb amerikai soha nem evett pizzát - csak azt hiszi, mert összekeveri a tévében reklámozott gyors-étellel.

 

 

== Gombákkal kapcsolatos tévedések ==

 

Néhány széles körben elterjedt gombákkal kapcsolatos tévhit igen veszélyes lehet, különösen akkor, ha gombamérgezés történik. A leggyakoribb gombákkal kapcsolatos tévhitek, és félreértések.

Tény: Gombák majdnem egész évben nőnek. Vannak gombák, amelyek télen néhány fok mínuszt is elviselnek. A téli gombák a fagyokat is kibírják. A legtöbb kalapos gomba azonban jobban kedveli a meleget, így főként májustól késő őszig beszélhetünk gombaszezonról.

 

Tévhit, hogy aki egyszer talált egy jó gomba lelőhelyet, az ugyanott mindig talál majd gombát

Tény: Gombák bárhol nőhetnek. Előfordulhat, hogy azon a helyen, ahol sok gombát találunk, a következő évben egyetlen egy sem nő, illetve később ott is lehet gomba, ahol korábban nem nőtt. Egyes gombafajok azonban előnyben részesítenek bizonyos élőhelyeket: talajviszonyokat, növénytársulásokat, környezeti feltételeket. Például a szürke (Suillus viscidus) és a sárga gyűrűstinóru (Suillus grevillei) kizárólag vörösfenyvesekben nő. A réti csiperke (champignon) (Agaricus campester) elsősorban réteken nő.

== Teliholdkor nő a legtöbb gomba ==

Tény: Semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a gombák növekedése bármiféle összefüggésben állna a holdfázisokkal. Az azonban tény, hogy a gombáknak melegre és elegendő nedvességre van szükségük a növekedéshez.

 

== Minden csiperke ehető ==

Tény: nem minden csiperkefaj (champignon) ehető. Bár a kerti vagy más néven réti, sziki és erdőszéli csiperke (Agaricus campestre, Agaricus bernardii, Agaricus arvensis) ehető, jó ízű gombák, vannak csiperke fajok, amelyek mérgezők. Ilyen például a sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma), amely könnyen összetéveszthető ehető rokonaival, fogyasztása megárt, gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, nagy mennyiségben fogyasztva pedig mérgező! Undort keltő karbol-, jód- vagy tintaszaga van, a friss gombán ez gyakran nem érezhető egyértelműen, főzve erősödik a szag. Sem szaga, sem nyomásra, dörzsölésre és vágási felületeken jelentkező sárgás elszíneződése nem vehető ki mindig egyértelműen! Fogyasztás előtt minden gombát vizsgáltasson meg gombaszakértővel!

 

 

== Nem kell bevizsgáltatni ==

Tény: Akkor is, ha azt gondoljuk, hogy ismerjük a begyűjtött gombát, minden esetben vizsgáltassuk meg gombaszakértővel! A saját gyűjtésű, rokontól, ismerőstől kapott, és vásárolt gombát is feltétlenül vizsgáltassuk meg szakértővel! Nagyon sok ehető és mérges gomba könnyen összetéveszthető egymással, ezeket biztonsággal megkülönböztetni kizárólag gombaszakértő tudja!

 

 

== Ami korábban ehető volt, mindig ehető ==

Ez végzetes tévedés! A begöngyölt szélű cölöpgombát (Paxillus involutus) korábban ehető gombaként tartották számon, Európa egyes országaiban ma is fogyasztják, ám egyre több országban - így hazánkban is! - mérgező gombaként tartják számon, mivel maradandó máj- és vesekárosodást okoz, és halálos mérgezéseket is tulajdonítanak neki. Fogyasztása halálos kimenetelű allergiás sokkot is kiválthat. Mindenképp kerülendő tehát a fogyasztása! A korábban fogyasztott sárgászöld pereszkét (Tricholoma equestre) is ma már mérgező gombaként tartják számon, mivel fogyasztása több esetben izomsorvadást és halálos mérgezést is okozott. Az ehetőként nyilvántartott gombákkal szemben a szervezet toleranciája változik. Egyre több embernél jelentkeznek allergiás reakciók egyes ehető gombák fogyasztása után. Egyre gyakoribb, hogy a nyersen mérgező, de 20 perc sütés vagy főzés után ehető kalapú gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) fogyasztása után, az ajánlott sütési-főzési időt betartva is rosszullét jelentkezik.

 

 

== Ehető és mérgező gomba ==

Tévhit, hogy akik jól ismerik a gombákat, nem téveszthetik össze az fajokat

Tény: Sok ehető és mérges gomba megtévesztően hasonlít egymásra. Például az ehető, bár nyersen mérgező piruló galóca (Amanita rubescens) a mérgező galócafajokkal, például a párducgalócával (Amanita pantherina), gyilkos galócával (Amanita phalloides) vagy a légyölő galócával (Amanita muscaria) könnyen összetéveszthető. A legveszélyesebb közülük is a gyilkos galóca. Bár sokszor halljuk, hogy a gyilkos galócán általában gallér és bocskor található, a gomba meghatározásánál ne bízzuk magunkat ezekre a jellemzőkre! Ugyanis a gyilkos galóca gallérja és bocskora szedéskor megsérülhet, leszakadhat, a bocskor gyakran egészében a földben marad, illetve fiatal gombán a gallér kevésbé kifejezett, mivel a lemezeket takarja, ezért a bocskor vagy gallér hiánya sem zárja ki, hogy gyilkos galócáról van szó! A mérgező galócafajok okozta mérgezés tünetei későn, nyolc órával a gomba fogyasztása után jelentkeznek. Más gombák okozta mérgezések esetén gyomormosást végezhetnek, a galócák okozta mérgezések esetén azonban ez már sokszor nem segít, mivel a méreg nagyon gyorsan bekerül a véráramba. Nagyon gyakran összekeverik az ehető csiperkéket (champignon) a mérgező csiperkefajokkal. A már említett mérgező sárguló csiperkét korábban karbolszagú csiperkének is hívták, undort keltő szaga azonban napjainkban egyre kevésbé kifejezett, ma már egyre kevésbé ismerhető fel szaga alapján. A sárguló csiperke nyomásra, dörzsölésre, és a vágási felületeken sárgásan elszíneződik. Ám a sárgulás sem mindig egyértelműen kivehető. A szag és a sárgás elszíneződés sokszor nem feltűnő, ezért is fontos minden gombát szakértővel bevizsgáltatni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sokan sokféle házi gyógymódról hallottunk már, amelyek generációról generációra öröklődnek, ám ezek közt vannak olyanok is, amelyek nem csupán teljesen hatástalanok, hanem ártalmasak és veszélyesek is! Összegyűjtöttünk közülük néhányat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Valóban ártalmatlan serkentőszer a reggeli kávénk, illetve tényleg az a legegészségesebb, ha hozzá teljes kiőrlésű pékárut fogyasztunk? Arról nem beszélve, hogy lobogó vízben főzzük-e meg a tojást. A Száz kémiai mítosz című könyvből szemezgettünk, amely tévhiteket, félremagyarázásokat tisztáz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

== Források ==

{{forrás|Szerző: WEBBeteg -Tévhitek és tények a házi gyógymódokról B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit| |}}