„Címerhatározó/Literatus címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
|||
2. sor:
----
== Szigethy Literatus ==
10 ⟶ 9 sor:
Szigethy Literatus Pál címereslevele; Izabella királyné, 1545. szeptember 19
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
== Literatus másképpen Rácz ==
[[Kép:Literatus_másképpen_Rácz.JPG]]
34 ⟶ 27 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
48 ⟶ 38 sor:
== Kolozsvári Literatus másképpen Balogh ==
[[Kép:Kolozsvári_Literatus_másképpen_Balogh.JPG]]
59 ⟶ 48 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
73 ⟶ 59 sor:
== losonci Literatus ==
[[Kép:Losonci_Literatus.JPG]]
84 ⟶ 69 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
101 ⟶ 82 sor:
== Literatus 1607 ==
[[Kép:Abrudbányai_Fodor.JPG|100px]]
114 ⟶ 94 sor:
R 64
▲*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
135 ⟶ 112 sor:
[[Ács címer#Ácz másképp Literati|Ácz]] aliter Literati. 4. T. 8. Báthory G. Ácz Benedeknek és Mihálynak 1609. V. 4. c. n. l. ad. – Bihar vm. lt. N. P. 1.
*Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. ANDRÁSSY GYULA. Budapest, 1913
141 ⟶ 118 sor:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://online.arcanum.hu/nxt/gateway.dll/f_csaladtortenet/mck/1?f=templates$fn=document-frameset.htm$3.0]
153 ⟶ 129 sor:
{{Ch|Ács címer#Ácz másképp Literáti|Ácz}} aliter Literáti. Literáti Ácz Istvánnak 1794. évben használt pecsétje után. – Komárom vm. lt. nemesi perek 137. III. 8. – Cimer: Kerek talpu paizs alján kiterjesztett szárnyu lud áll. – Sisakdisz: sastollas kucsmás vitéz derékből, jobbjában karddal, balját csipőjén tartva.
*Irodalom:
Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. ANDRÁSSY GYULA. Budapest, 1913
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
== Literatus családok a puskások között ==
{{Ch|Felföldi címer|Felföldi}} János, {{Ch|Literatus címer|Literatus}} Péter kapitány, {{Ch|Tormásy címer|Tormásy}} András, {{Ch|Dobos címer|Dobos}} György, {{Ch|Keresy címer|Keresy}} János, {{Ch|Batizy címer|Batizy}} István, {{Ch|Kovácsy címer|Kovácsy}} Miklós, {{Ch|Filléres címer|Filléres}} másképpen {{Ch|Gyulay címer|Gyulay}} Péter, {{Ch|Szabó címer|Szabó}} Antal, {{Ch|Lázár címer|Lázár}} Tamás, {{Ch|Nagy Somogyi címer|Nagy Somogyi}} Márton, {{Ch|Lugassy címer|Lugassy}} Mátyás, {{Ch|Szilágyi címer|Szilágyi}} Tamás, {{Ch|Dévay címer|Dévay}} Miklós, {{Ch|Prdely címer|Prdely}} János, {{Ch|Vizaknay címer|Vizaknay}} András, {{Ch|Fejérváry címer|Fejérváry}} János, Nemes {{Ch|Borosay címer|Borosay}} János, {{Ch|Balogh címer|Balogh}} másképpen {{Ch|Literatus címer|Literatus}} Tamás, {{Ch|Keresy címer|Keresy}} Péter, {{Ch|Golai címer|Golai}} János és István, Zindy {{Ch|Balogh címer|Balogh}} János, {{Ch|Fekete címer|Fekete}} Miklós, {{Ch|Gorozlay címer|Gorozlay}} János és Demeter, {{Ch|Nagy címer|Nagy}} András, Sorbanfalvi {{Ch|Baranyai címer|Baranyai}} Máté, {{Ch|Miskey címer|Miskey}} Gergely, {{Ch|Kereshanyai címer|Kereshanyai}} Miklós, {{Ch|Révy címer|Révy}} János, {{Ch|Nagy címer|Nagy}} János, Kariardy {{Ch|Egry címer|Egry}} Pál, {{Ch|Filep címer|Filep}} János, {{Ch|Nagy címer|Nagy}} Simon, {{Ch|Lázár címer|Lázár}} Péter, {{Ch|Szabó címer|Szabó}} László, {{Ch|Antony címer|Antony}} másképpen {{Ch|Dobos címer|Dobos}} Tamás, {{Ch|Horváth címer|Horváth}} János, {{Ch|Szíjgyártósegesdy címer|Szíjgyártósegesdy}} István, {{Ch|Kobory címer|Kobory}} Pál, {{Ch|Prdely címer|Prdely}} Ábrahám, {{Ch|Kolosy címer|Kolosy}} Gáspár, {{Ch|Karády címer|Karády}} János, {{Ch|Vajda címer|Vajda}} György, {{Ch|Dévay címer|Dévay}} János, {{Ch|Sárády címer|Sárády}} Mihály, {{Ch|Deres címer|Deres}} János, {{Ch|Fejérváry címer|Fejérváry}} Mátyás, {{Ch|Torday címer|Torday}} János, {{Ch|Sárdy címer|Sárdy}} Mihály, {{Ch|Törökkeresztúri címer|Törökkeresztúri}} János, {{Ch|Fejérváry címer|Fejérváry}} György, {{Ch|Tótváradgyay címer|Tótváradgyay}} Mihály, {{Ch|Oroszi címer|Oroszi}} Jakab, {{Ch|Losonczy címer|Losonczy}} Mihály, {{Ch|Moldovay címer|Moldovay}} János, {{Ch|Balogh címer|Balogh}} Péter, Reewelei {{Ch|Gerőcs címer|Gerőcs}} István, {{Ch|Zöld címer|Zöld}} László, {{Ch|Dombai címer|Dombai}} Mihály, {{Ch|Nagy címer|Nagy}} másképpen {{Ch|Hegedűs címer|Hegedűs}} Márton, {{Ch|Nagy Tarpai címer|Nagy Tarpai}} Balázs, {{Ch|Óváry címer|Óváry}} András, {{Ch|Kovács címer|Kovács}} István, {{Ch|Lugossy címer|Lugossy}} Miklós, {{Ch|Balogzesedy címer|Balogzesedy}} János, {{Ch|Fejérváry címer|Fejérváry}} Bertalan, {{Ch|Nagy címer|Nagy}} másképpen {{Ch|Gomboczy címer|Gomboczy}} Mihály, {{Ch|Rácztótváradiay címer|Rácztótváradiay}} Márton, (Literatus) {{Ch|Ráczkövy címer|Ráczkövy}} István, {{Ch|Fejérváry címer|Fejérváry}} János, {{Ch|Pniedy címer|Pniedy}} István, {{Ch|Somay címer|Somay}} György, {{Ch|Székely címer|Székely}} István, {{Ch|Uzony címer|Uzony}} Balázs, {{Ch|Kovácsy címer|Kovácsy}} Balázs, {{Ch|Toroskay címer|Toroskay}} István.
175 ⟶ 149 sor:
Vö. [[Puskások címere]]
▲*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
----
201 ⟶ 170 sor:
P 308 Hammersberg cs. No. 2.
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
220 ⟶ 185 sor:
[[Fájl:Litteráti-virágok.PNG|thumb|Virágok Litteráti Mátyás 1619. évi címeres levelén]]
II. Mátyás 1619 február 9., nemesi cím és címer Litteráti Mátyás, neje, Margit, valamint fivére, Mihály részére.
Címer: Kékben zöld talajon ülő ezüst egyszarvú; sisakdísz a koronából kinövő pajzsalak, kék, stilizált liliomot tartva.
<small>"...egy festett keretű hazai armálistmutatunk be s a melyet ''Szivák'' Imre, orsz. képviselő adományozott az orsz.
iparművészeti műzemnak. Ez főleg azért kelti fel érdeklődésünket, mert kerete nem az udvari kancelláriában készült,
hanem itthon, utólag lett az oklevélre ráfestve.
E címerlevelet bizonyos ''Litteráti Mátyás'' győri származású veszprémmegyei lakos és általa neje, Margit asszony,
valamint fivére, Litteráti Mihály nyerte II. Mátyás királytól 1619 február kilencedikén, meg nem nevezett érdemek és
szolgálatok jutalmául. A sablonos szövegű oklevél a szokott modorban van kiállítva; elére, a magyar kancellária
gyakorlatnak megfelelően oda van festve a címerkép, gyakorlott festő elnagyolt munkája. A címer (kékben zöld talajon ülő
(!) ezüst egyszarvú; sisakdísz a koronából kinövő pajzsalak, kék, stilizált liliomot tartva) magyar, birodalmi és cseh
jelvényekkel és két imperátor (Rudolf és Mátyás ?) alakjával díszített kapuzat alatt áll és egyszerű arany vonallal van
bekerítve.
Rendkívüli érdeket kölcsönöz az oklevélnek, hogy a címeren kívül egy majdnem ugyanakkora, a címerrel semmi összefüggésben
nem álló kép van a baloldali mintegy tíz centiméternyi szélére festve. Ez a címerábrával egy keretbe foglalt kép, a mint
színeiből s a festés modorából megállapítható, ugyanazon kancelláriai festő munkája, a kitől a címer származik. Rajta
középütt az atyaisten trónon ülő alakja látható, a mint a trón emelvénye előtt térdelő, egy angyal által támogatott, csupán
rongyolt ingbe s vörös nadrágba öltözött, nyilván magát Litteráti Mátyást ábrázoló alak felé jogart, koronát s arany
nyakláncot nyújt. A kép alatt ''„et de pulvere suscitans pauperem"'' felirat magyarázza azt, a mit a kép maga is elég
érthetően elmond, hogy az új nemest Isten a porból emelte fel.
Tudomásunk szerint heraldikánkban Litteráti Mátyás címereslevele páratlanul áll. Magában a címerben, vagy a telamonokban,
a címert környező alakokban gyakran lehet a címerszerzőre vonatkozásokat találni; sőt azok a címerek sem ritkák, a
melyekben az adományos arcképe vagy alakja fordul elő, de arra ez egyen kívül még nem ismerünk példát, hogy valaki
armálisára ''külön képen'' még saját magát is ráfestette volna a királyi kancellária festője által. Rendkívüli körülmények
lehettek azok, a melyek megengedték a szokástól való ilyen eltérést s csak sajnálnunk lehet, hogy a szűkszavú
253 ⟶ 218 sor:
E képen kívül az armális pompáját emelni van hivatva az aranynyal írt és tollal rajzolt díszítményekkel ékített
első sor, a király nevével (hihetőleg Bocskai György munkája) s a két rövidebb szélet, valamint az alsó felhajtást
borító festett virágok.
A szélrajzok virágait a mellékelt színes tábla felényire kisebbítve mutatja be. Az alsó szélen a táblánkon felül látható
három virágon s az alsó sorban középre festett Íriszen kívül még egy levelekből képezett keret van, a mely az oklevél
kihirdetési záradékát fogja körül. Jobbról négy virágszál van, sárga rózsa, valami piros bogyós galyacska, a tábla második
sorában elsőnek álló szegfű s egy kékszínű virág, a melyet legjobban a búzavirághoz hasonlíthatnánk. A bal szélre, miután
felét a címer mellé festett kép foglalja el, csak egy a táblán utolsónak festett virág jutott, ez azonban elég különös,
mert rózsaágon ülő stilizált gránátalmából s valami kék virágocskából van összeállítva.
265 ⟶ 230 sor:
származnak. Ha ezt a színek halványabb volta, elütő árnyalatai, a durvább ecsetkezelés nem mutatná eléggé, bizonyítja
a kihirdetés körül festett keret, a mely szemmel láthatólag utólag van az írás köré alkalmazva. E körülmény magyarázatát
abban kereshetjük, hogy Litteráti uram bizonyosan nem tudván megfizetni még egy díszes keret költségeit is a kancellária
festőjének, utólagosan vagy maga festette armálisára a virágokat, vagy valamely környékebeli piktorral készíttette el az
oklevél tökéletes kidíszítésére szolgáló keretet. A festő a természetet másolta, már a mennyire tőle tellett
s csak egy virágszálnál tért el tőle, a hol t. i. gránátalmát akart alkalmazni. Hihető, hogy az egyszerű vidéki művész
ilyen egzotikus gyümölcsöt soha sem látott s nem is volt tisztában mi ez, gyümölcs-e, vagy virág? Egyébként virágai elég
jól sikerültek, az irisz, a sárga rózsa s a szegfű különösen természethűek.
Tévednénk, ha azt hinnők, hogy oklevelünk ezen naturalisztikus díszítményeit tekintve egyedül álló, vagy a ritkábbak
közé tartozó jelenség. Az a szokás, hogy az armálisok széleit természethű virágokkal díszítsék, nálunk igen régi
keletű. A legkorábbi példákat rá II. Lajos király díszes címerlevelei szolgáltatják; I. Ferdinánd idejében eltűnnek az
ilyen díszű oklevelek, hogy aztán Rudolf s II. Mátyás alatt talán a kancellária magyar kaligrafusának befolyására újból
divatba jöjjenek. A XVII. század közepe óta a Habsburgok armálisairól végképen elmarad a hasonló ízlésű keret, ellenben
nem ritka egész a század végéig az erdélyi fejedelmekéin.
Szabad legyen itt, az oklevelek miniált díszítményei kapcsán rá mutatnunk arra a sajátos körülményre, hogy míg a
magyarság a teksztil termékeken a növényi díszítményt a felismerhetetlenségig elstilizálja, addig ott, a hol a díszítés
ecsettel történik, tehát első sorban a miniaturában, aztán a festett bútoron s a mázos agyagműveken a természetes
alakításhoz ragaszkodik.
E két irányzat közül kétségtelenül a természetességre való törekvés felel meg jobban a magyarság jellemének. Az ú. n.
„magyar motívumok", eltekintve a valóban eredeti törzsökös alakítású szűr- és bunda díszítményektől, idegenből
átültetett termékek, valójában nem egyebek, mint a késői reneszánsz-díszítmény elemek, ügyetlen másolók kezén elfajulva.
Ennek nyomait a XVII. század előtti időkben hiába keressük. Ellenben a XIV. század óta ki lehet mutatni, hogy a magyarság
díszítményében a természetességre nagy hajlandósággal bírt. A csukárdi plébános, István fia Henrik, 1377-ben készült remek
misekönyvének széldíszein nagy hűséggel festett természetes virágszálakban gyönyörködhetünk, akkor, a mikor közvetlen
nyugati szomszédaink, a kik pedig könyvírásban, festésben mestereink voltak, még igen messze állnak a gót ízlésből való
kibontakozástól." (Varjú Elemér: Egy díszes armális a XVII. századból. Magyar Iparművészet, 1902. V. évf. 229-230. l.)</small>
▲*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://epa.oszk.hu/01000/01059/00029/pdf/1902_05_229-231.pdf]
----
== Literatus másképpen Szabó ==
[[Kép:Literatus_másképpen_Szabó.JPG]]
315 ⟶ 277 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
332 ⟶ 290 sor:
== Literatus másképpen Kállay ==
[[Kép:Kádár_másképpen_Kállay.JPG|100px]]
343 ⟶ 300 sor:
R 64
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
366 ⟶ 319 sor:
{{Ch|Foghtűy címer|Foghtűy}} alias Literáti Péter és Péter nevű fia armálisa, 1676
▲*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
381 ⟶ 331 sor:
'''Lásd még''':
* [[címerhatározó]]
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címerhatározó]]
[[Kategória:Címer]] | |||