„Címerhatározó/Lotharingia címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a deadlink fix: content removed from google cache, found on web archive |
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
||
8. sor:
A tartomány címerének ábrája a [[Címerhatározó]]ban még nem szerepel.
[[Magyarország címere|Magyarország]] címerében előfordul a [[Habsburg címer|Habsburg]] birodalom címerének részeként.
A lotharingiai uralkodócsalád 1444-ben jött létre, Yolande d'Anjou, Lotharingia hercegnője és II. Lotharingiai Ferri, [[Vaudemont címere|Vaudemont]] grófjának házasságával. A 17. század óta a család történészei kísérletet tettek arra, hogy a hercegek eredetét Godefroi de Bouillon-tól, [[Jeruzsálem címere|Jeruzsálem]] királyától vezessék le, és a lotharingiai [[alerion]]okat is vele hozták kapcsolatba. A lotharingiai hercegek az [[Elzász címere|Elzászi]]-házból származtak (Maison d'Alsace) és a három alerionnal díszített harántpólyát először Ferry de Lorraine (1143-1207) használta. Az ún. [[lotharingiai kereszt]] Magyarországról származik. Az Anjou-ház fiatalabb ága (magyar rokonsága által) ezt a zászlóján viselte. Anjou René fehér kettős keresztet vitt a király után roueni bevonulásakor. Fia, [[Kalábria címere|Kalábria]] hercege 1465-ben fekete kettős keresztet viselt. II. René, lotharingia hercege viszont a zászlaján arany kettős keresztet használt a [[Burgundia címere|Burgundia]] elleni háborúban és az utódai is ezt használták.
A spanyol örökösödési háború alatt a franciák elfoglalták a lotharingiai hercegséget, de Lipót József tovább uralkodhatott. A lengyel örökösödési háború után fia és utóda, Lotharingiai Ferenc 1737-ben kénytelen volt lemondani a hercegségről, cserébe a [[Toszkána címere|toszkánai nagyhercegségért]]. A franciák csak úgy egyeztek bele házasságába Mária Teréziával, ha lemond lotharingiai trónigényéről. Őt követően Leszczynski Szaniszló, volt lengyel király lett az utolsó lotharingiai herceg, akinek halála után a tartományt Franciaországhoz csatolták.
▲A lotharingiai uralkodócsalád 1444-ben jött létre, Yolande d'Anjou, Lotharingia hercegnője és II. Lotharingiai Ferri, [[Vaudemont címere|Vaudemont]] grófjának házasságával. A 17. század óta a család történészei kísérletet tettek arra, hogy a hercegek eredetét Godefroi de Bouillon-tól, [[Jeruzsálem címere|Jeruzsálem]] királyától vezessék le, és a lotharingiai [[alerion]]okat is vele hozták kapcsolatba. A lotharingiai hercegek az [[Elzász címere|Elzászi]]-házból származtak (Maison d'Alsace) és a három alerionnal díszített harántpólyát először Ferry de Lorraine (1143-1207) használta. Az ún. [[lotharingiai kereszt]] Magyarországról származik. Az Anjou-ház fiatalabb ága (magyar rokonsága által) ezt a zászlóján viselte. Anjou René fehér kettős keresztet vitt a király után roueni bevonulásakor. Fia, [[Kalábria címere|Kalábria]] hercege 1465-ben fekete kettős keresztet viselt. II. René, lotharingia hercege viszont a zászlaján arany kettős keresztet használt a [[Burgundia címere|Burgundia]] elleni háborúban és az utódai is ezt használták.
▲A spanyol örökösödési háború alatt a franciák elfoglalták a lotharingiai hercegséget, de Lipót József tovább uralkodhatott. A lengyel örökösödési háború után fia és utóda, Lotharingiai Ferenc 1737-ben kénytelen volt lemondani a hercegségről, cserébe a [[Toszkána címere|toszkánai nagyhercegségért]]. A franciák csak úgy egyeztek bele házasságába Mária Teréziával, ha lemond lotharingiai trónigényéről. Őt követően Leszczynski Szaniszló, volt lengyel király lett az utolsó lotharingiai herceg, akinek halála után a tartományt Franciaországhoz csatolták.
<gallery>
Kép:Lotharingia_nagycímere.PNG|I. Ferenc (1708-1765), Lotharingia hercege. Boglárpajzs: Lotharingia és [[Toszkána címere|Toszkána]], 1. Magyarország, 2. [[Nápoly címere|Nápoly]], 3. [[Jeruzsálem címere|Jeruzsálem]], 4. [[Aragónia címere|Provence]] régi, 5. [[Anjou címer|Anjou]], 6. [[Geldern címere|Geldern]], 7. [[Jülich címere|Jülich]], 8. [[Bar címere|Bar]]
Kép:Archer_tromp.PNG|1608-ban a lotharingiai gárda íjászainak trombitása a zászlón ugyanazt a címert viselte, mint az előző, de a boglárpajzsban csak lotharingia címere látható
Kép:Vaudémont-Mercœur_mellékjegy_(brisure).PNG|A Vaudémont grófok és Mercœur hercegek lotharingia nagycímerét viselték, kék tornagallér mellékjeggyel (fr: brisure) a kiscímeren
Kép:Lotharingia-Giuse.PNG|A Guise hercegek nagycímere: 1. Magyarország, 2. Anjou-Szicília, 3. Jeruzsálem, 4. Aragónia, 5. Anjou, 6. Geldern, 7. Flandria, 8. Bar. A boglárpajzsban Lotharingia, rajta vörös tornagallér. A d'Aumale hercegek címere: 1. és 4. Lotharingia, 2. és 3. Bourbon.
Kép:D'Elbeuf_címer.PNG|A d'Elbeuf hercegek mellékjegye a Lotharingiai-Guise címer vörös keretben
Kép:Mayenne_címer.PNG|A Mayenne hercegek címere: 1. és 4. a Lotharingiai-Guise címer, 2. és 3. mező négyelt, az 1. és 4. mezőben a francia liliomok arany-vörös fogazott keretben ([[Ferrara címere|Ferrara]]), a 2. és 3. kék mezőben ezüst sas: aranykoronás, arannyal fegyverzett ([[Modena címere|Modena]])
Kép:D'Harcourt_grófok.PNG|A d'Harcourt, de Lillebonne, d'Armagnac és de Brionne grófok, a d'Elbeuf hercegek leszármazottai, a de Marsan grófok, Pons urai, a d'Armagnac grófok mellékágának címere: Lotharingiai-Elbeuf címer, a keretben 8 bizánci.
</gallery>
*Irodalom:
Külső hivatkozások:
[http://vial.jean.free.fr/new_npi/revues_npi/15_2000/npi_1500/15_lorr_arm1.htm Címerek]
43 ⟶ 41 sor:
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
'''Lásd még:'''
* [[Címerhatározó]]
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címer]] | |||