„Címerhatározó/Ludányhalászi címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
17. sor:
'''Nógrád-Ludány:''' Itt is a Balassák õsei az urak 1250 körül. 1301-ben már a meglévõ Szentlélek templomról és plébánia házról írnak. Ez a templom 1688-ban már romos és 1760-1761-ben építik újjá. A települést 1820-ban Alsóludány és Felsõludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsõludány Balassa birtok. A Vármegyék Monográfiája így jegyzi: „ Ludány 1934-ben Magyar kis község, körjegyzõi székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Valent Lajosnak pedig gõzmalma van.” Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésû településrésze.
 
'''Horka:''' az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot mûködtetõ zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Késõbb a község fejlõdésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerû családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közmûellátással. 1948-ban az említett települések fuzionáltak. Az új név: Ludányhalászi. A falu 1995. évi közigazgatási besorolása: Nógrád megyében független polgármesterrel és független képviselõtestülettel rendelkezõ község.[http://www.falvak.hu/ludanyhalaszi]
 
 
 
Ludányhalászi, mint egységes falu története mindössze az elmúlt hatvan évre nyúlik vissza. „Közép Európa leghosszabb faluja” mai formájában, 1947-ben jött létre. Előtte két (egy időben pedig három) falu tűrte itt a történelem viszontagságait. A jelenlegi falu déli (Szécsény felőli) részén feküdt az egykori Szécsény Halászi, míg a Nógrádszakál irányából megközelíthető északi részén, az egykori Ludány terült el. Egy időben Ludány is két községre tagolódott, egyrészt a nagyobb területű Felső Ludányra, másrészt pedig, a Halászi és Felső Ludány közt mintegy hidat képező, kis területű Alsó Ludányra Ma már, talán csak az idősebbek tudják, hol is voltak az egykori települések határai, melyek sok száz évig különítették el egymástól az 1947-ben frigyre lépett településeket: Halászi és Alsó Ludány határa az iskola előtt található „Kishíd” volt, míg Alsó- és Felső Ludány a mai faluközpontban vált ketté; a volt Ráday-féle kastély még Alsó Ludányban, viszont a templom és a plébánia már Felső Ludányban volt. Alsó- és Felső Ludány 1894-ben Nógrád Ludány név alatt egyesült, majd pedig 1905-től Ludányként tartják számon egészen az 1947-es egyesülésig.
31 ⟶ 29 sor:
A Ráday család ludány-halászi birtoklásának története az 1840-es évek elején zárult le. Ekkor a Gyürki család szerzi meg a korábbi Ráday területeket. 1848 változásait a két falu népe is lelkesen fogadta. Az események közvetlenül is érintették a települést, hiszen Görgey Artúr 1849. július 18-án serege egy részét Ludányban szállásolta el. A XIX. század második felében a délvidékről származó Pejacsevich-Mikó család szerzi meg a Gyürki tulajdonban levő részeket. Az 1930-as években, a Pajcsevich család eladott birtokainak egy részén alakult ki a legifjabb településrész: Horka.[http://www.magyartelepulesek.hu/ludanyhalaszi/tortenet.html]
 
*Irodalom:
 
 
 
A falu címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
Külső hivatkozások:
 
Külső hivatkozások:
 
[http://www.falvak.hu/ludanyhalaszi]
 
 
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
 
 
'''Lásd még''':
* [[Címerhatározó]]
 
----
[[Kategória:Heraldika]]
{{Nemkereskedelmi}}
[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]]
[[Kategória:Címer]]