„Heraldika/A címer összetevői” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sablonosítás
PArpad (vitalap | szerkesztései)
a →‎A pajzs tagolása: A linkek átirányítása a heraldikai lexikon megfelelő címszavaira
58. sor:
A főbb ''tagolások'': a hasítás, vágás, harántolás, balharántolás, négyelés és harántnégyelés.
 
A főbb ''mesteralakok'' a főbb tagolások diminutíváinak tekinthetők: a [[Heraldikai lexikon/Cölöp|cölöp]], a [[Heraldikai lexikon/Pólya|pólya]], a [[Heraldikai lexikon/Harántpólya|harántpólya]], a [[Heraldikai lexikon/Balharántpólya|balharántpólya]], a [[Heraldikai lexikon/Kereszt|kereszt]] és a [[Heraldikai lexikon/Harántkeresztesen|harántkereszt]].
 
[[Kép:Tagolás_és_mesteralak.svg|600 px]]
 
A [[Heraldikai lexikon/Szín-alakzat viszony|szín-alakzat viszony]] dönti el, hogy a ''tagolások'' a [[címerhatározás]] szempontjából [[Heraldikai lexikon/Mező|mező]]nek vagy [[Heraldikai lexikon/Mesteralak|mesteralak]]nak számítanak-e.
 
[[Kép:Mezmes.svg|450 px]]
 
Az angol heraldikában ezen kívül fő mesteralaknak (ordinary) számít a [[Heraldikai lexikon/Szarufa|szarufa]], az [[Heraldikai lexikon/Ágas|ágas]] és a [[Heraldikai lexikon/Villa|villa]] is.
 
Az ''egyéb mesteralakok'' csoportjába olyan címerábrák képezik, melyek részben a fentiek változatai, részben külön típusok. A fontosabbak a következők: a [[Heraldikai lexikon/Pajzsfő|pajzsfő]], a [[Heraldikai lexikon/Pajzstalp|pajzstalp]], a [[Heraldikai lexikon/Telek|telek]], a [[Heraldikai lexikon/Sakkozott|sakkozott]], a [[Heraldikai lexikon/Harántsakkozott|harántsakkozott]], a [[Heraldikai lexikon/Rutázott|rutázott]], a [[Heraldikai lexikon/Rácsozott|rácsozott]], [[Heraldikai lexikon/Harántrácsozott|harántrácsozott]] stb. pajzs, az [[ék]], a [[Heraldikai lexikon/Süvegezett|süvegezett]], a [[Heraldikai lexikon/Saruzott|saruzott]] pajzs, a [[Heraldikai lexikon/Ráma|ráma]], a [[Heraldikai lexikon/Bizánci|bizánci]], a [[Heraldikai lexikon/Lepényes|lepényes]] stb.
 
[[Kép:Mesteralakok.PNG|550 px]]
 
A címerpajzs függőleges, vízszintes és harántos vonalakkal történő tagolása általában ''osztott pajzs''ot hoz létre. Az [[Heraldikai lexikon/Osztóvonal|osztóvonal]] lehet ''egyenes, hullámos, homorú, domború, ormos, fűrészes, fodros, mankós, fecskefarkas, golyós, felhős, vaskalapszerű, keresztalakos, villás, meanderes, lángnyelves, ívelt'' stb.
 
[[Kép:Osztóvonal.png|550px]]
78. sor:
A pajzs lehet ''kétszer, háromszor, négyszer'' stb. ''osztott''.
 
A '''kétszer osztott''' vagy ''felezett'' pajzsoknál több variáció fordul elő. A függőleges vonallal történő osztás ''[[Heraldikai lexikon/Hasított|hasított]]'', a vízszintes ''[[Heraldikai lexikon/Vágott|vágott]]'' pajzsot eredményez. Az átlós vonalak szelt pajzsot adnak: a (heraldikai) jobb felső sarokból kiinduló [[Heraldikai lexikon/Osztóvonal|osztóvonal]] ''[[Heraldikai lexikon/Harántolt|harántolt]]'', a bal felső sarokból átlósan a jobb alsó sarokba tartó vonal ''[[Heraldikai lexikon/Balharántolt|balharántolt]]'' pajzsot eredményez.
 
[[Kép:Tagol.svg|530 px]]<br>
(A képen látható számozás a [[Heraldikai lexikon/Címerleírás|címerleírás]] szempontjából 1-es számmal jelöli a fő címermezőt. A [[a címerhatározásHeraldikai szabályailexikon/Címerhatározás|címerhatározás]] szempontjai ettől némileg eltérnek.)
 
A '''háromszor osztott''' vagy ''harmadolt'' pajzsok az előzőek változatai, de itt csak akkor beszélhetünk harmadolt pajzsról, ha az egyes mezők borítása eltérő. Ha ugyanis a két szélső mező máza megegyezik, mesteralakkal (pólyával, cölöppel, haránt pólyával, vagy balharántpólyával) van dolgunk, nem harmadolt pajzzsal. A harmadolt pajzsoknak ezenkívül további változataik is vannak. Ha az osztóvonalak egyenesek, ''ék-'', illetve villás osztásról beszélünk, ha pedig a ferde osztóvonalak íveltek, ''sátor''ral van dolgunk.
 
Ha a pajzs egyidejűleg hasított és vágott, ''négyelt'' pajzsot kapunk, ha egyidejűleg harántolt és balharántolt, ''haránt négyelt'' pajzs jön létre. Különbséget kell tennünk a [[Heraldikai lexikon/Négyelt|négyelés]] és a ''[[Heraldikai lexikon/Negyedelés|negyedlésnegyedelés]]'' között (de. Quadrierung, Wiederquadrierung, en. Marshalling). Ez utóbbi ugyanis a rokoni heraldika eljárása, amikor a pajzson bizonyos szabályok szerint több önálló címert egyesítenek. Ezek tovább öröklődnek és néhány generáció alatt négynél jóval több címermezőt is eredményezhetnek. A címerhatározás szempontjából azonban csak a címermezők száma a releváns.
 
Az ötnél több mezőre osztott pajzsok osztóvonalai általában függőleges és vízszintes vonalak. Ezért ezeket egységesen '''ötödölt''', '''hatodolt''', '''hetedelt''' stb. pajzsoknak nevezzük.
91. sor:
Ezen címerosztási típusokon kívül a [[címerhatározó]] klasszifikációs rendszere más alapváltozatokat nem fogad el. Így pl. nem foglalkozik az olyan átmeneti típusokkal, amikor a hasított pajzs jobb mezője vágott vagy a vágott pajzs felső mezője hasított. A címerhatározói rendszer mindig a ''szimmetriát'' keresi, ezért ezen pajzsok nem háromszor osztottak, hanem csak kétszer.
 
A [[Heraldikai lexikon/Boglárpajzs|boglárpajzs]]okat és az egyéb kis pajzsokat nem számítjuk a címermezők közé, csak az általuk kitakart mezőket. A boglárpajzs és más kis pajzsok előfordulása egy címeren a [[címerhatározó]] klasszifikációja szerint összetett, vagyis [[Heraldikai lexikon/Osztott címer|osztott címer]]t jelent, hiszen a boglárpajzzsal ellátott címer legalább két különálló címer összetételéből jött létre.
 
Több címer nemcsak egy pajzson belül egyesíthető, ugyanez több pajzzsal is megtehető. Ilyen esetben ''[[Heraldikai lexikon/Egyesített címer|egyesített címer]]t'' kapunk. Főképp házasságkötéskor, ''címeregyesítés'' (fr. alliance) alkalmával jöttek létre és gyakran láthatók például egy-egy főúri kastély homlokzatán, de egyes intézmények, testületek, joghatóságok, települések is egyesített címereket használtak.
 
[[Kép:Egyesített_címerek.JPG|440px]]