„Heraldika/A címer összetevői” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A címer összetevői: Átirányítás a Heraldikai lexikon megfelelő címszavaira |
wikisebben |
||
12. sor:
A [[címerhatározás]] számára ezen jellemzők teszik lehetővé egy adott címer rendszerezését (szabályos szerkesztési mód, a pajzsok színezése, a címerábrák csoportosíthatósága), valamint meghatározását (örökletes használat).
{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|
de: Heraldik, Wappenlehre, Wappenwissenschaft (címertudomány); en: heraldry}}
31. sor:
A <big>'''címerábrák'''</big> címerképekre és mesteralakokra oszlanak.
'''<big>[[Heraldikai lexikon/Címerkép|Címerkép]]</big>''' lehet mindenféle tárgy, ember, állat
A [[címerhatározó]] klasszifikációs rendszere a címerképeket hat csoportba osztja: 1. ''emberek'', 2. ''tárgyak'', 3. ''állatok'', 4. ''természeti tárgyak és jelenségek'', 5. ''növények'', 6. ''egyéb címerképek''.
41. sor:
[[Kép:Oroszlán.png|350 px]]
A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek sokszor további [[Heraldikai lexikon/Megkülönböztető jegyek|megkülönböztető jegyek]]kel is rendelkeznek mint pl. [[Heraldikai lexikon/Lépő|lépő]], [[Heraldikai lexikon/Ülő|ülő]], [[Heraldikai lexikon/Ugró|ugró]], [[Heraldikai lexikon/Ágaskodó|ágaskodó]], [[Heraldikai lexikon/Visszanéző|visszanéző]]
A növények között gyakori a heraldikai [[Heraldikai lexikon/Liliom|liliom]] és a heraldikai [[Heraldikai lexikon/Rózsa|rózsa]].
62. sor:
[[Kép:Tagolás_és_mesteralak.svg|600 px]]
A [[Heraldikai lexikon/Szín-alakzat viszony|szín-alakzat viszony]] dönti el, hogy a ''tagolások'' a [[címerhatározás]] szempontjából [[Heraldikai lexikon/Mező|
[[Kép:Mezmes.svg|450 px]]
78. sor:
A pajzs lehet ''kétszer, háromszor, négyszer'' stb. ''osztott''.
A '''kétszer osztott''' vagy ''felezett'' pajzsoknál több variáció fordul elő. A függőleges vonallal történő osztás ''[[Heraldikai lexikon/Hasított|hasított]]'', a
[[Kép:Tagol.svg|530 px]]<br>
85. sor:
A '''háromszor osztott''' vagy ''harmadolt'' pajzsok az előzőek változatai, de itt csak akkor beszélhetünk harmadolt pajzsról, ha az egyes mezők borítása eltérő. Ha ugyanis a két szélső mező máza megegyezik, mesteralakkal (pólyával, cölöppel, haránt pólyával, vagy balharántpólyával) van dolgunk, nem harmadolt pajzzsal. A harmadolt pajzsoknak ezenkívül további változataik is vannak. Ha az osztóvonalak egyenesek, ''ék-'', illetve villás osztásról beszélünk, ha pedig a ferde osztóvonalak íveltek, ''sátor''ral van dolgunk.
Ha a pajzs egyidejűleg hasított és vágott, ''négyelt'' pajzsot kapunk, ha egyidejűleg harántolt és balharántolt, ''haránt négyelt'' pajzs jön létre. Különbséget kell tennünk
Az ötnél több mezőre osztott pajzsok osztóvonalai általában függőleges és vízszintes vonalak. Ezért ezeket egységesen '''ötödölt''', '''hatodolt''', '''hetedelt''' stb. pajzsoknak nevezzük.
109. sor:
==Irodalom==
Áldásy Antal: ''Címertan''. Bp., 1923. In: Hóman Bálint (szerk.): ''A magyar történettudomány kézikönyve''. II. 6. füzet <br>
Bárczay Oszkár: ''A heraldika kézikönyve''. Bp., 1897
Bedingfeld, Henry - Gwynn-Jones, Peter: ''Címertan''. Bp., 1994
Bertényi Iván: ''Új magyar címertan''. Bp., 1993
Bertényi Iván: ''Címertan''. In: Bertényi Iván (szerk.): ''A történelem segédtudományai''. Bp., 1998. 251-278. <br>
Csoma József: ''A magyar heraldika korszakai''. Bp., 1903
Laszlovszky József: ''A magyar címer története''. Bp., 1989
Nyáry Albert: ''A heraldika vezérfonala''. Bp., 1886
Nyulásziné Straub Éva: ''Öt évszázad címerei''. Bp., 1987
Nyulásziné Straub Éva: ''Magyarország címerkönyve''. Bp., 2001
Pápai-Páriz Ferenc: ''Ars heraldica...'' Kolozsvár, 1695
==Források:==
Fejérpataky László: ''Magyar címeres emlékek.'' (Monumenta Hungariae Heraldica). I-II. Bp., 1901-1902
Áldási Antal: ''A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei 1200-1867''. Bp., I-VIII. 1904-1942
''Magyarország címeres könyve.'' (Liber armorum Hungariae) Bp., I. (A-C) 1913
Beke Margit: ''A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei''
==Lásd még==
* [[Heraldikai lexikon]]
* [[címerhatározás]]
* [[axiomatikus heraldika]]
|