„Heraldika/A címer összetevői” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PArpad (vitalap | szerkesztései)
a →‎A címer összetevői: Átirányítás a Heraldikai lexikon megfelelő címszavaira
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
wikisebben
 
12. sor:
A [[címerhatározás]] számára ezen jellemzők teszik lehetővé egy adott címer rendszerezését (szabályos szerkesztési mód, a pajzsok színezése, a címerábrák csoportosíthatósága), valamint meghatározását (örökletes használat).
 
{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|czímerintézménycímerintézmény (Bárczay, előszó), címertan, címerészet (Vajay)<br><br>
de: Heraldik, Wappenlehre, Wappenwissenschaft (címertudomány); en: heraldry}}
 
31. sor:
A <big>'''címerábrák'''</big> címerképekre és mesteralakokra oszlanak.
 
'''<big>[[Heraldikai lexikon/Címerkép|Címerkép]]</big>''' lehet mindenféle tárgy, ember, állat, stb.
 
A [[címerhatározó]] klasszifikációs rendszere a címerképeket hat csoportba osztja: 1. ''emberek'', 2. ''tárgyak'', 3. ''állatok'', 4. ''természeti tárgyak és jelenségek'', 5. ''növények'', 6. ''egyéb címerképek''.
41. sor:
[[Kép:Oroszlán.png|350 px]]
 
A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek sokszor további [[Heraldikai lexikon/Megkülönböztető jegyek|megkülönböztető jegyek]]kel is rendelkeznek mint pl. [[Heraldikai lexikon/Lépő|lépő]], [[Heraldikai lexikon/Ülő|ülő]], [[Heraldikai lexikon/Ugró|ugró]], [[Heraldikai lexikon/Ágaskodó|ágaskodó]], [[Heraldikai lexikon/Visszanéző|visszanéző]], stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a [[Heraldikai lexikon/Címerleírás|címerleírás]]ban [[Heraldikai lexikon/Fegyverzett|fegyverzet]]nek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal [[Heraldikai lexikon/Fegyverzett|fegyverzett]] vörös oroszlánról.
 
A növények között gyakori a heraldikai [[Heraldikai lexikon/Liliom|liliom]] és a heraldikai [[Heraldikai lexikon/Rózsa|rózsa]].
62. sor:
[[Kép:Tagolás_és_mesteralak.svg|600 px]]
 
A [[Heraldikai lexikon/Szín-alakzat viszony|szín-alakzat viszony]] dönti el, hogy a ''tagolások'' a [[címerhatározás]] szempontjából [[Heraldikai lexikon/Mező|mezőmezőnek]]nek vagy [[Heraldikai lexikon/Mesteralak|mesteralakmesteralaknak]]nak számítanak-e.
 
[[Kép:Mezmes.svg|450 px]]
78. sor:
A pajzs lehet ''kétszer, háromszor, négyszer'' stb. ''osztott''.
 
A '''kétszer osztott''' vagy ''felezett'' pajzsoknál több variáció fordul elő. A függőleges vonallal történő osztás ''[[Heraldikai lexikon/Hasított|hasított]]'', a vízszintes ''[[Heraldikai lexikon/Vágott|vágott]]'' pajzsot eredményez. Az átlós vonalak szelt pajzsot adnak: a (heraldikai) jobb felső sarokból kiinduló [[Heraldikai lexikon/Osztóvonal|osztóvonal]] ''[[Heraldikai lexikon/Harántolt|harántolt]]'', a bal felső sarokból átlósan a jobb alsó sarokba tartó vonal ''[[Heraldikai lexikon/Balharántolt|balharántolt]]'' pajzsot eredményez.
 
[[Kép:Tagol.svg|530 px]]<br>
85. sor:
A '''háromszor osztott''' vagy ''harmadolt'' pajzsok az előzőek változatai, de itt csak akkor beszélhetünk harmadolt pajzsról, ha az egyes mezők borítása eltérő. Ha ugyanis a két szélső mező máza megegyezik, mesteralakkal (pólyával, cölöppel, haránt pólyával, vagy balharántpólyával) van dolgunk, nem harmadolt pajzzsal. A harmadolt pajzsoknak ezenkívül további változataik is vannak. Ha az osztóvonalak egyenesek, ''ék-'', illetve villás osztásról beszélünk, ha pedig a ferde osztóvonalak íveltek, ''sátor''ral van dolgunk.
 
Ha a pajzs egyidejűleg hasított és vágott, ''négyelt'' pajzsot kapunk, ha egyidejűleg harántolt és balharántolt, ''haránt négyelt'' pajzs jön létre. Különbséget kell tennünk a [[Heraldikai lexikon/Négyelt|négyelés]] és a ''[[Heraldikai lexikon/Negyedelés|negyedelés]]'' között (de. Quadrierung, Wiederquadrierung, en. Marshalling). Ez utóbbi ugyanis a rokoni heraldika eljárása, amikor a pajzson bizonyos szabályok szerint több önálló címert egyesítenek. Ezek tovább öröklődnek és néhány generáció alatt négynél jóval több címermezőt is eredményezhetnek. A címerhatározás szempontjából azonban csak a címermezők száma a releváns.
 
Az ötnél több mezőre osztott pajzsok osztóvonalai általában függőleges és vízszintes vonalak. Ezért ezeket egységesen '''ötödölt''', '''hatodolt''', '''hetedelt''' stb. pajzsoknak nevezzük.
109. sor:
==Irodalom==
Áldásy Antal: ''Címertan''. Bp., 1923. In: Hóman Bálint (szerk.): ''A magyar történettudomány kézikönyve''. II. 6. füzet <br>
Bárczay Oszkár: ''A heraldika kézikönyve''. Bp., 1897. <br>
Bedingfeld, Henry - Gwynn-Jones, Peter: ''Címertan''. Bp., 1994. <br>
Bertényi Iván: ''Új magyar címertan''. Bp., 1993. <br>
Bertényi Iván: ''Címertan''. In: Bertényi Iván (szerk.): ''A történelem segédtudományai''. Bp., 1998. 251-278. <br>
Csoma József: ''A magyar heraldika korszakai''. Bp., 1903. <br>
Laszlovszky József: ''A magyar címer története''. Bp., 1989. <br>
Nyáry Albert: ''A heraldika vezérfonala''. Bp., 1886. <br>
Nyulásziné Straub Éva: ''Öt évszázad címerei''. Bp., 1987. <br>
Nyulásziné Straub Éva: ''Magyarország címerkönyve''. Bp., 2001.<br>
Pápai-Páriz Ferenc: ''Ars heraldica...'' Kolozsvár, 1695.
 
==Források:==
Fejérpataky László: ''Magyar címeres emlékek.'' (Monumenta Hungariae Heraldica). I-II. Bp., 1901-1902. <br>
Áldási Antal: ''A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei 1200-1867''. Bp., I-VIII. 1904-1942. <br>
''Magyarország címeres könyve.'' (Liber armorum Hungariae) Bp., I. (A-C) 1913.
 
Beke Margit: ''A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei''., 1995
 
==Lásd még==
* [[Heraldikai lexikon]],
* [[címerhatározás]],
* [[axiomatikus heraldika]]