„Címerhatározó/Tolhoff címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Tolhoff, Tollhopf''' család címerével foglalkozik.
----
13. sor:
DL 108.112
*******
*Irodalom: ▼
Kevéssé ismert csillagászati corvina a Johannes Tolhopff által írt Stellarium. Erről
már a 17. században megemlékezett Julius Pflugk. ... A Stellarium tartalmát még nem vizsgálta alaposabban senki. Ernst Zinner német csillagász és tudománytörténész Regiomontanusról írt műveiben futólag megemlíti a kódexet: „Tolhopff egyik írását, a «Stellariumot» a királynak ajánlotta s ebben a műben ismertette, hogy miként kell kiszámítani a táblázatok segélyével a Budára és az 1463. évre vonatkozólag a bolygók mozgását.” ... a Tolhopff-corvina ... Őrzési hely, jelzet: Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek, Cod. Guelf. 84.1 Aug. [https://www.corvina.oszk.hu/kepnezegeto/index.php?corvina=codguelf84_1aug2o&lang=hu&img=11#11] ... Johannes Tolhopff (ca. 1445–1503), az ingolstadti (1472–1479) és párhuzamosan a lipcsei egyetem tanára feltehetőleg 1480 első felében érkezett a budai királyi udvarba. 23 Hunyadi Mátyás 1480. október 20-án nemességet adományozott neki (vö:
Csapodiné 1984, 334–335.). A csillagász a királynak ajánlott, Stellarium c. művét közvetlenül érkezése után alkothatta meg, ugyanis a benne szereplő példa dátuma 1480. május 6. (f. 14ar), valamint a kódex illuminációja is a budai műhely 1480 körüli stílusát tükrözi. Tolhopff rövid tartózkodás után, valamikor 1481. február 24-ét
követően elhagyta Budát.
A Stellarium a bolygók mozgásának egyszerűsített bemutatása, egyben leírás a stellarium nevű csillagászati műszer használatához. A benne szereplő táblázatok Krisztus születéséhez és az 1463-as radixhoz (valójában 1464 kezdetéhez) és a budai meridiánhoz igazítva adják meg a bolygók pozícióit. ... A Mátyásnak ajánlott kódexben Tolhopff a renovatiót választotta kulcsfogalomként, tudatosan követve a Budát korábban szintén megjárt Regiomontanust,
aki a csillagászat humanista módszerekkel való renovatióját tűzte ki célul. ...
Illumináció. Díszes címlap (f. 1r): laparany pálcákkal szegélyezett, a címlap mind a négy oldalán körbefutó keretdísz, a sarkokon és az oldalak közepén összesen 8 db babérkoszorúval szegélyezett medaillonnal, bennük figurális jelenetek. Ezek interpretációja Csapodiné 1984 alapján: (bal felső sarok) sziklán ülő, mezítelen
Janus isten, jobbjában kulcsot, baljában csillagokkal díszített vizesvödröt tart, a háttérben hajó látszik;30 [30 Az ábrázolás megegyezik Tolhopff 1480-ban kapott nemesi címerével, amelyet a kísérőlevél részletesen interpretál. A címereslevél 1618-ban, Neustadt a. d. Waldnaabe közjegyzője által hitelesített, német nyelvű másolatát Horváthné Krisztinkovich Mária találta meg Vancouverben, a British Council Library anyagában, az 1980-as évek elején. Charles W. Berry 1946-ban vásárolta meg Berlinben, egy bélyeggyűjteménnyel együtt (Csapodiné 1984, 334). Csapodiné 1984, 335 így összegzi a nemeslevél tartalmát: „A nemeslevél felsorolja Tolhopff érdemeit és főleg csillagászati tudását emeli ki, mellyel ő a királyt jó tanácsaival támogatta a török, a keresztény vallás gonosz ellenségével szemben vívott
harcaiban. Címerkép gyanánt Janust, a kétarcú pogány istent és a Vízöntő képét adományozza neki, mivel e két csillagkép találkozása befolyást gyakorolt az országra. Janus álljon két fejjel, vagyis arccal – rendelkezik a nemeslevél – egy sötétzöld sziklán, balkezében egy kulcsot tartson az ég felé, amellyel az ég csillagait kutassa és megfejtse; jobb kezében egy vizesvödröt tartson, mely csillagokkal legyen díszítve s amelyből az öreg Inachus (vízi istenség) vize kiömlött; a háttérben legyen hajó, melyen a Jupiter által elűzött Saturnus a tengeren hajózni látszik. Ugyanez legyen a sisakdíszen, arany koronával és a kétarcú Janusszal. Ezt a címert nemcsak Tolhopff, hanem legtávolabbi vérrokonai is viselhetik a szokásos alkalmakkor.” A címereslevél másolata jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában van, jelzete: DL 108112. (Mikó Árpád szíves szóbeli közlése, akinek az információt ezen a helyen is köszönjük (l. a következő jegyzetet). 31: Csapodiné 1984, 338 szerint Iuppiter és Saturnus harca. Mikó Árpád felvetette a Hercules és Anteusepizóddal való azonosítás lehetőségét. Erről bővebben l. Mikó Árpád előkészületben lévő tanulmányát az országos Széchényi Könyvtár Die Corvinen von Herzog August c., a wolfenbütteli corvinákat bemutató tanulmánykötetében.]
▲*Irodalom:
Zsoldos Endre – Zsupán Edina: Stellarium – egy csillagászati kódex Mátyás könyvtárában. Orpheus Noster V. évf. 2013/4. 62-85.[https://www.academia.edu/8257327/Stellarium_-_egy_csillag%C3%A1szati_k%C3%B3dex_M%C3%A1ty%C3%A1s_k%C3%B6nyvt%C3%A1r%C3%A1ban_Stellarium_-_an_Astronomical_Codex_in_the_Library_of_King_Matthias_]
Külső hivatkozások:
[https://www.corvina.oszk.hu/kepnezegeto/index.php?corvina=codguelf84_1aug2o&lang=hu&img=11#11]
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
| |||