„Sablon:Ipari növények-trt” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
|lista1 = [[Növények/A/Árpa|Árpa]] {{latin|Hordeum vulgare|}} A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga.
----
[[Növények/B/Búza|Búza]] {{latin|Triticum aestivum|}} Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt [[éghajlat]]iéghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a ''durum''búzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak.
----
[[Növények/R/Rozs|Rozs]] {{latin|Secale cereale|}} A hűvösebb, csapadékosabb [[éghajlat]]otéghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya.
----
[[Növények/T/Tritikálé|Tritikálé]] {{latin|Triticum × Triticosecale|}} A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik.
----
[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]] {{latin|Zea mays|}} Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény.
----
[[Növények/K/Kender|Kender]] {{latin|Cannabis|}} A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.
----
[[Növények/L/Len|Len]] {{latin|Linum|}} A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len.
----
[[Növények/R/Rizs|Rizs]] {{latin|Oryza sativa|}} szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.
37 ⟶ 41 sor:
[[Növények/O/Olajpálma|Olajpálma]] {{latin|Elaeis guineensis|}} Az olajpálma vagy afrikai olajpálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó, egyenlítői területekre jellemző faj.
----
[[Növények/R/Repce|Repce]] {{latin|Brassica napus|}} a káposztafélék családjának nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény; a magjából olajat ütnek. ||
----
|csopor4 = Kaucsuk tartalmú növények
|lista4 = [[Növények/K/Kaucsuk|Kaucsuk]] {{latin|Hevea brasiliensis|}} Előbb a vadon növő fákat használták, majd a XIX. században (ekkor kezdett fellendülni a gumiipar) Brazíliában jelentek meg az első kaucsukfa-ültetvények. Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja: Thaiföld, Malajzia, Indonézia.
----
[[Növények/G/Gumipitypang|Gumipitypang]] {{latin|Taraxacum|}} Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon.
----
|lent =