„Növények/L/Len” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Linum| }}
{{népies| }}
A len a valódi kétszikűek közé tartozó lenfélék családjának névadó nemzetsége mintegy 230 fajjal. A lenfajok a mérsékelt égövben vagy szubtrópusi éghajlaton élnek, Európán kívül a legfontosabb termelő Egyiptom és Kína. Franciaország, Hollandia és Belgium adja a világ rostlentermelésének kb. 70%-át, Európában még kedvező adottságokkal rendelkezik Fehéroroszország, Ukrajna, Csehország és Lengyelország. Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették, de az 1980-as évek elején megszűnt a rostlentermelés.
 
Az emberiség ősi kultúrnövénye, már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. Egy amerikai, grúz és izraeli kutatókból álló csoport több mint 34 ezeréves lenszálakat fedezett fel a mai Grúzia területén egy barlangban, és ezekről megállapították, hogy a vadon növő lenből zsineget vagy kötelet készíthettek. Az egyiptomi múmiákat lenvászonba göngyölték. Egyiptomból a len Indiába is elkerült, ahol már a pamut elterjedése előtt felhasználták. Az ókori görögök is ismerték: magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A rómaiak a Tiberis folyó mentén termesztett lenből tunikákat készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt. A 19. század elején komoly lendületet adott európai termesztésének a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta. Magyarország területére a római hódítások nyomán, i. e. 34-ben jutott el.
 
A modern lenipar akkor fejlődött ki, amikor Philipp de Girard 1814-ben szabadalmaztatta a len nedves fonását. Ő alapította Párizsban az első lenfonó gyárat.
 
 
'''Textilipari felhasználás'''
A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. Közkedvelt háztartási célú felhasználásra (abrosz, szalvéta, lepedő, takaró), valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. Az ún. féllen szövetek pamut lánc- és len vetülékfonalakból készülnek. Jellegzetes felhasználási területük a háztartási törlők és olcsóbb lentartalmú szövetek. Nagy szilárdsága miatt díszletvászonnak, nagy méretű festményekhez festővászonnak használják.
 
Talpvarrócérnától egészen a finom sebvarró fonalakig kiterjedten alkalmazzák.
 
Magyarországon lenfonalat a Hungaro-Len Fonalgyártó és Szolgáltató Kft. gyárt. Ennek a fonalnak a felhasználásával a Coats Magyarország Kft. állít elő speciális varrócérnákat különféle alkalmazási területekre.
 
A gerebenezésnél keletkező gerebenkóc kártolt vagy fésült fonási eljárással feldolgozható és ebből nehezebb szövetek készíthetők.
 
'''Egyéb ipari felhasználás'''
Jó nedvszívó képessége miatt a gerebenezett szálat vízvezeték-szerelési munkákhoz tömítőanyagnak használják, bár hazánkban – elsősorban a könnyebb hozzáférhetőség miatt – az alacsonyabb fonási értékű kender terjedt el erre a célra. Egyiptomi vizázott lenből baba vagy fonat formában kerül forgalomba csőszereléshez tömítőanyag. A fonásra alkalmatlan kóc papíripari célra vagy kompozitok teherviselő komponenseként használható. A pozdorja hőszigetelő lapok készítésére és papírgyártásra is használható.
 
'''Lenmag és lenolaj'''
A lenmagból kipréselt lenolajból (Oleum lini) kencéket, lakkokat, festékeket, ragasztóanyagokat, étolajat készítenek. Az olaj kipréselése (olajütés) után visszamaradó olajpogácsa nagy fehérjetartalma miatt kitűnő állati takarmány.
 
Az egészben vagy őrölve fogyasztott lenmag, illetve a lenolaj az egészséges emberi táplálkozásban is mindinkább teret hódít. A legtisztább és legtöbb telítetlen zsírsavat tartalmazza, amire a szervezetnek szüksége van, különösen az omega-3 (linolénsav) mennyisége és aránya kedvező (a lenolajban 55%). Az emberi szervezetben ez az esszenciális zsírsav önmagától nem termelődik, beviteléhez a lenmag a leginkább elérhető növényi táplálékunk, ezért vegetáriánusok számára különösen fontos lehet.
 
<br/>
27 ⟶ 44 sor:
{{Ipari növények}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Linum|{{SUBPAGENAME}}}}