„Növények/L/Len” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövény-abc}}
[[Fájl:Linum usitatissimum - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-088.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Illusztráció]]
[[Fájl:Linum tenuifolium pelouse-chezy-sur-marne 02 29052005 24.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Large groups of flax seeds, pods and blossoms - NARA - 283905.jpg|bélyeg|jobbra|200px|lenmag, a hüvely és a virág]]
 
[[Kép:Lenmagcsíra.png|thumb|200px|right|lenmagcsíra]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Linum| }}
A len a valódi kétszikűek közé tartozó lenfélék családjának névadó nemzetsége mintegy 230 fajjal. A lenfajok a mérsékelt égövben vagy szubtrópusi éghajlaton élnek, Európán kívül a legfontosabb termelő Egyiptom és Kína. Franciaország, Hollandia és Belgium adja a világ rostlentermelésének kb. 70%-át, Európában még kedvező adottságokkal rendelkezik Fehéroroszország, Ukrajna, Csehország és Lengyelország. Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették, de az 1980-as évek elején megszűnt a rostlentermelés.
 
Az emberiség ősi kultúrnövénye, már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. Egy amerikai, grúz és izraeli kutatókból álló csoport több mint 34 ezeréves lenszálakat fedezett fel a mai Grúzia területén egy barlangban, és ezekről megállapították, hogy a vadon növő lenből zsineget vagy kötelet készíthettek. Az egyiptomi múmiákat lenvászonba göngyölték. Egyiptomból a len Indiába is elkerült, ahol már a pamut elterjedése előtt felhasználták. Az ókori görögök is ismerték: magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A rómaiak a Tiberis folyó mentén termesztett lenből tunikákat készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt. A 19. század elején komoly lendületet adott európai termesztésének a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta. Magyarország területére a római hódítások nyomán, i. e. 34-ben jutott el.
 
Az egyiptomi múmiákat lenvászonba göngyölték. Egyiptomból a len Indiába is elkerült, ahol már a pamut elterjedése előtt felhasználták. Az ókori görögök is ismerték: magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A rómaiak a Tiberis folyó mentén termesztett lenből tunikákat készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt.
 
A 19. század elején komoly lendületet adott európai termesztésének a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta. Magyarország területére a római hódítások nyomán, i. e. 34-ben jutott el.
 
A modern lenipar akkor fejlődött ki, amikor Philipp de Girard 1814-ben szabadalmaztatta a len nedves fonását. Ő alapította Párizsban az első lenfonó gyárat.
 
'''Textilipari felhasználás'''
A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. Közkedvelt háztartási célú felhasználásra (abrosz, szalvéta, lepedő, takaró), valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. Az ún. féllen szövetek pamut lánc- és len vetülékfonalakból készülnek. Jellegzetes felhasználási területük a háztartási törlők és olcsóbb lentartalmú szövetek. Nagy szilárdsága miatt díszletvászonnak, nagy méretű festményekhez festővászonnak használják.
 
Közkedvelt háztartási célú felhasználásra (abrosz, szalvéta, lepedő, takaró), valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. Az ún. féllen szövetek pamut lánc- és len vetülékfonalakból készülnek. Jellegzetes felhasználási területük a háztartási törlők és olcsóbb lentartalmú szövetek. Nagy szilárdsága miatt díszletvászonnak, nagy méretű festményekhez festővászonnak használják.
 
Talpvarrócérnától egészen a finom sebvarró fonalakig kiterjedten alkalmazzák.
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 
<br/>
</div></div>
214 531

szerkesztés