„Növények/C/Cirok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:GyógynövényekIpari növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
7 ⟶ 8 sor:
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sorghum|}}
{{népies|-cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka}}
 
A cirok, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.
{{haszn-rész|}}
 
A nemzetség Etiópia és Szudán sztyepp-szavanna területein őshonos, de ma már a meleg mérsékelt égövig mindenfelé termesztik. Hazánk a cirok termesztésére alkalmas övezet északi határán van; a Magyarországon termesztett fajokat Olaszországból hozták be.
{{gyógyhatása|}}
 
Fontosabb, termesztett fajok
* [[seprőcirok]] ''(Sorghum vulgare Pers.)'',
* [[cukorcirok]] ''(Sorghum saccharatum)'',
* [[fenyércirok]] ''(Sorghum halapense)''
* [[durra]] ''(Sorghum durah, Sorghum durra)'',
* [[tarka cirok]] ''(Sorghum bicolor)'',
* [[szudáni fű]] ''(Sorghum sudanese)''.
 
Európában – így hazánkban is – először csak a seprőcirkot honosították meg; a takarmánycirkokat Európában csak később kezdték nagyobb területen termeszteni.
A seprőcirok erőteljes talajt kíván, gazdag talajon azonban durva szakállt nevel. Művelése megegyezik a tengeriével. Érés idején, október elején a cirok szárat tőből levágják, kévékbe kötik, behordás után pedig a cirokszakállt a nyak alatt 20–25 cm-re levágják, és nagyüzemi termelésnél mesterségesen, különben pedig csak szellős helyre felaggatva megszárítják, végül a magot róla fakardokkal lesimítják.
 
Magyarországon kicsinyben hagyományosan a kukoricaföldek szélén művelték. Nagyban egész táblákon a 19. század végén csak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Katasztrális holdanként általában 4–10 mázsa cirokszakáll és 7–15 mázsa mag termett.
:
 
{{ellenjav|}}
A fenyércirok évelő növény, amit ha egyszer sikerrel vetnek valamely területen, onnan igen nehezen irtható, mert gyöktörzsei minden irányban átnövik a talajt. A 19. században egy ideig nálunk is nagyon ajánlották a termesztését, de később felhagytak vele.
<br/>
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
 
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
'''Felhasználása'''
<br/>
A seprőcirkot virágboga, a cirokszakáll végett termelik, hogy abból seprőt és egyéb ipari cikkeket készítsenek.
</div></div>
A cukorcirkot és a seprőcirkot többször ajánlották takarmánynak, mivel kedvező időjárásnál kétszer is kaszálható, azonban igen gyorsan megkeményedik, így nem ér annyit, mint a tengeri csalamádé (vágott, erjesztett kukoricaszár).
{{Gyógynövények}}
A cukorcirokból már a 19. században többször is megpróbáltak cukrot előállítani (különösen Amerikában), de sokáig nem tudták kikristályosítani a cukrot, így az eljárás Magyarországon csak 1936 után, Surányi János kezdeményezésére terjedt el.
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
 
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
A második világháború után nagy táblákban főleg Békés és Csongrád megyében termesztették.
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
<br />
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin||}}
{{népies|-}}
 
A tarka cirok termése és hajtása nemcsak takarmány, de sokfelé élelmiszernövény. Hasonlóképpen (lisztté őrölve) a seprőcirkot is használják élelmezésre.
{{haszn-rész|}}
Kínában és más ázsiai országokban cirokmagból égetett szeszes italokat készítenek, mint például a kínai ''baijiu'' és a tajvani ''kaoliang''.
 
'''Magyarországon'''
{{gyógyhatása|}}
Hazánkban az 1920–1930-as években kezdtek takarmánycirkokat termeszteni, de nagyobb területen csak a második világháború után. Vetésterületük azóta is hullámzó.
A cirkot gyakran a kukorica helyett alkalmazzák a sör- és maláta, valamint az alkoholiparban. A II. világháború alatt a viaszos fajták magjából vonták ki a keményítőt a tapiókapuding helyettesítéséhez. Az ipari felhasználás legfontosabb területei a keményítő, glükóz, szirup olaj, gluténtakarmányok és egyéb olyan termékek, melyek a kukorica nedves őrlésekor keletkeznek. A cirok lisztjét ragasztókhoz alkalmazzák. Takarmányozáshoz a teljes cukorcirok növényt feldarabolják, dehidratálják, megőrlik és pelletálják.
 
 
:Gluténérzékenyek számára káros glutént nem tartalmaz, ezért a gluténmentes diétába beépíthető.
:Ásványi anyagok közül jelentős vas, magnézium és kálium tartalommal bír.
:Vitaminok közül kiemelkedő mennyiségben tartalmazza az E-vitamint, amely antioxidáns hatása révén véd a szabad-gyökök káros hatása ellen és segíti az immunrendszer működését.
:Összetétele hasonló a kukoricáéhoz, ahhoz képest azonban valamivel magasabb fehérjetartalma van.
:Rosttartalma hozzájárul az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.
:Gluténérzékenyek számára káros glutént nem tartalmaz, ezért a gluténmentes diétába beépíthető.
 
{{ellenjav|Fogyasztásával vigyázni kell, mert fajtájától és a korától függően mérgező ciánglikozidot tartalmazhat.}}
:
{{ellenjav|}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
52 ⟶ 61 sor:
{{Gyógynövények}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Sorghum|{{SUBPAGENAME}}}}