„Heraldikai lexikon/Orosz Ernő” változatai közötti eltérés

Egyelőre nem tudjuk, hogy hol végezte a tanulmányait. Feltételezhetően jogász vagy történész (esetleg közgazdász) lehetett, s ennek megfelelően talán a pozsonyi vagy győri jogakadémia, vagy a pesti egyetem hallgatója volt. Doktori címének hiánya az utóbbi alternatívát valószínűsíti. Az 1895-ös és 1896-os tiszti címtárban mint pénzügyminisztériumi számgyakornok,<ref>Magyarország tiszti czím- és névtára. 14. évfolyam, 1895. 191. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/TisztiCimtar/]</ref> illetve ideiglenes számtiszt szerepel.<ref>Uo. 15. évfolyam, 1896. 205. </ref> Az 1897-es tiszti címtárban<ref>Uo. 16. évfolyam, 1897. 154. </ref> (1912-vel bezárólag<ref>Uo. 1898. 163.; 1899. 180,; 1900. 158.; 1901. 158.; 1902. 161.; 1903. 157.; 1904. 83.; 1905. 89.; 1906. 93.; 1907. 93.; 1908. 94.; 1908. 98.; 1910. 102.; 1911. 104.; 1912. 106. </ref> ) már Heves vármegye levéltárnokaként fordul elő.
 
1896. július 30-án állt Heves vármegye szolgálatába, mint a vármegye levéltárnoka és alispáni előadó. A hevesi alispán 1898. január 27-én IV-404/a/45 428/1898 szám alatt hatósági bizonyítványt adott ki számára acélból, hogy pályázhasson az országosOrszágos levéltárLevéltár üresmegüresedő állására.<ref>XV-41, FeleségeDr. Orosz Ernő személyi dossziéja, SzilaveczkyHeves IlonaMegyei voltLevéltár. 1909Dr. áprilisNemes 27-énLajos, Egerbena születettlevéltár Ernőigazgatójának közlése Szegedi László részére, 2009. 5. 6.</ref> A pályázata azonban sikertelen maradt. A megyei levéltárban elkészítette az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait.
 
fiuk.<ref>XV-41 Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja. Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatójának közlése alapján Szegedi László részére, 2009. V. 6. Az eredeti közlésben szereplő április 1-i dátumot az anyakönyv alapján április 27-re javítottam. (Sz. L.)</ref> Az ő fia volt Dr. Orosz Ernő is, akinek a fia 1940. december 19-én, négy naposan sárgaságban halt meg Gyöngyösön. Valamikor 1911 után Gyöngyös város szolgálatába került és városi tanácsnok, valamint polgármester-helyettes lett. 1926-ban Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.<ref>Dr. Nemes Lajos közlése alapján</ref>
Ezt követően Gyöngyösre költözött és politikai pályára lépett. Gyöngyös város szolgálatába valamikor 1911 után került. Az Eger című hetilap 1912. évi 17. száma arról értesít, hogy „Orosz Ernő, Hevesvármegye volt levéltárosát Gyöngyös város képviselőtestülete főkönyvelővé választotta meg.”<ref>Eger (hetilap), 1912. 2. 28., 17. szám 4. lap. [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_hevesmegye_eger_hetilap/]</ref> A könyvelői gyakorlatot talán még a pénzügyminisztériumi állásában szerezte. Később városi tanácsnok lett, majd egészen a polgármester-helyettesi posztig vitte.
 
1926-ban (57 éves korában) Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.<ref>XV-41, Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja, Heves Megyei Levéltár</ref> A tiszti címtárban először 1913-ban fordul elő, mint városi könyvelő,<ref>Magyarország tiszti czím- és névtára. 32. évfolyam, 1913. 111.; 1914. 114.</ref> majd polgármesteri titkár és levéltárnok (1915-1918),<ref>Uo. 1915. 115.; 1916. 127.</ref> árvaszéki ülnök (1917-1918).<ref>Uo. 1917. 139.; 1918. 82.</ref> A következő tiszti címtár csak 1927-ből való, amikor már gyöngyösi polgármester-helyettes.<ref>Uo. 1927. 44.; 1928. 44.; 1929. 53.; 1931. 49.; 1932. 56.; 1935. 55; 1936. 55.; 1937. 59.; 1938. 62.</ref> Az Új Barázda című Kisgazda lap újságcikke szerint azonban a tisztséget már 1920-ban is betöltötte,<ref>Új Barázda (2.) 1920. december 14., 293. szám, [https://adtplus.arcanum.hu/en/collection/UjBarazda/]</ref> és 1938-ig vagy 1939-ig viselte. Az 1938. évi utáni első tiszti címtár az 1940-es, amelyben már nem található meg. Valószínűleg ekkor vonult nyugdíjba. Ebben talán a megromlott egészségi állapota is közrejátszott, melyet egy 1941-ben elküldött levelében is megemlít.<ref>Orosz Ernő levele Orosz Ferenc budapesti gyógyszerésznek, 1941. IV. 16. A forrást Orosz Ferenc enzimológusnak (Hatvan, 1958- ), Dunakeszi köszönhetjük.</ref> („Személyesen kellene elmennem Győrbe s őseim lakhelyére kutatni, de erre már mint 72 éves ember nem vállalkozhatom, még arra sem, hogy Pozsonymegyében elhalt szülőim sírját meglátogassam.”) Orosz Ernő 1949. február 1-én, délután ½ 8 órakor, gyöngyösi lakásán távozott az élők sorából. Az anyakönyvi bejegyzés szerint halálának oka „Dül mirigy tultengés, szívgyengeség” volt.<ref>Gyöngyösi halotti anyakönyv, 1948-1952. 43. szám, [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PC3-9NDK]</ref>
 
A fiai is Gyöngyösön voltak közszolgálatban. Kázmér (1896-1943) 1922-től (és az 1924-es házasságkötése idején is) városi írnok volt, egészen a bevonulásáig<ref>Magyarország tiszti czím- és névtára. 38. évfolyam, 1927. 44.; 1928. 44.; 1929. 53.; 1931. 49.; 1932. 56.; 1935. 55.; 1936. 55.; 1938. 62.; 1937. 59.; 1938. 62.; 1940. 72.; 1941. 73.; 1942. 78.; 1943. 80.; 1944. 82.</ref> (az állását ezután is fenntartották, ezért szerepel a sematizmusokban még a halála után is, melyről az 1950-es évekig nem jött értesítés). Ifj. Dr. Orosz Ernő (*1909) különböző beosztásokban található meg: 1935-ös házasságakor városi számtiszt,<ref>Szolnoki házassági anyakönyv, 1934-36., 31. lap 92. szám, [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGYB-7RR]</ref> majd fogalmazó, polgármesteri titkár (1938-1940), fogalmazó (1941), aljegyző (1942-1944/45).<ref>Magyarország tiszti czím- és névtára. 1938. 62.; 1940. 72.; 1941. 73.; 1942. 78.; 1943. 80.; 1944. 82.</ref>
 
==Munkássága==
100 308

szerkesztés