„Címerhatározó/Rákóczy címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
10. sor:
[[Fájl:Rákóczi László (1633 vagy 36-1664) kardja.png|bélyegkép|Rákóczi László (1633/36-1664) kardja]]
[[Fájl:Rákóczi címer varm-abauj-457.jpg]]
A bor iránti korabeli kivételes élénk kereslet miatt az északkelet-magyarországi birtokos elit, sőt városi polgárok és maga Kassa szabad királyi város is Tokaj-Hegyalján igyekezett minél több saját, nemesi kiváltsággal rendelkező,
azaz járadékmentes szőlőt szerezni. Mád, a bortermelő hegyaljai mezőváros Pácin urának, {{Ch|Alaghy címer|Alaghy}} Ferencnek (†1612) birtoka volt, és ismert, hogy Rákóczi Zsigmond is borkereskedelemmel alapozta meg vagyonát. A Rákóczi család felemelkedése részben a Mágochy-Alaghy örökségnek is köszönhető.
++++++++
Fényes multu család, mely a XVI. századtól a XVIII. század elejéig a magyar történet lapjain a legjelesebb nevekkel tündöklik. Erdély négy fejedelmet kapott a Rákóczy-vérből, Zsigmondot (1544-1608). I. Györgyöt (1630-1648). II. Györgyöt (1621-1660), és I. Ferenczet (1645-1696), 547a kit 1645-ben választottak meg erdélyi fejedelemmé, de tényleg nem uralkodott. A család a {{Ch|Bogát-Radvány nemzetség címere|Bogáth-Radvány nemzetségből}} ered; 1334-ben már találkozunk Rákóczy Balázszsal, 1440-ben Rákózcy Jánossal. A XIII. században már Körtvényest, Arácsot, Morvát birták Zemplénben. A "felsővadászi" előnevet 1517-ben Rákóczy Zsigmond vette föl. A magyar grófságot Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem 1664-ben kapta I. Lipóttól, a sárosi örökös főispánságot ugyanaz 1666-ban. A szent római birodalmi herczegi czimet I. Rákóczy György 1645-ben III. Ferdinándtól. A család utolsó férfi sarja, György, II. Rákóczy Ferenc fia, 1756-ban halt meg Francziaországban. Legutolsó tagja a családnak Rákóczy Jozefa Sarolta volt, ki 1780-ban elhunyván, a család végképen kihalt.
75 ⟶ 80 sor:
----
== rákóczi Rákóczy ==
| |||