„Növények/C/Cikória” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Fájl:ZuckerhutPflanzeKopf.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
<br />
[[Kép:Trevisane1.jpg |thumb|200px|right|]]
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Cichorium intybus var. foliosum|}}
{{népies|-}}
A cikória (Cichorium intybus var. foliosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó [[Növények/M/Mezei katáng|mezei katáng (Cichorium intybus)]] nemesített változata. Egyes fajtáit levelükért termesztik, a gyökércikória fajtacsoport fajtáinak gyökeréből kávépótlót[1] készítenek.[2] Egyike a legősibb zöldségféléknek.
Tartalomjegyzék
 
1 Elterjedése
2 Fajtacsoportok
3 Haszna
4 Hajtatás
5 Jegyzetek
6 További információk
 
Őse a gyomként ismert mezei katáng, amelynek virágzatát forrázva gyógynövényként használják. Ebből alakultak ki a gyökeréért (pótkávénak) termesztett és a leveléért salátának termesztett változatok. Az ős alak Európában, Afrika északi részén és Ázsiában elterjedt. Már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték a vad és termesztett változatát is. Ma Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban jól ismert. Hazánkban is termesztik, főleg takarmányozásra és pótkávénak.[2]
Elterjedése
Az ős alak Európában, Afrika északi részén és Ázsiában elterjedt. Már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték a vad és termesztett változatát is. Ma Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban jól ismert. Hazánkban is termesztik, főleg takarmányozásra és pótkávénak.
 
Őse a gyomként ismert mezei katáng, amelynek virágzatát forrázva gyógynövényként használják. Ebből alakultak ki a gyökeréért (pótkávénak) termesztett és a leveléért salátának termesztett változatok. Az ős alak Európában, Afrika északi részén és Ázsiában elterjedt. Már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték a vad és termesztett változatát is. Ma Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban jól ismert. Hazánkban is termesztik, főleg takarmányozásra és pótkávénak.[2]
Fajtacsoportok
 
Általában az alábbi fajtacsoportokat különböztetik meg:
216 417

szerkesztés