„Címerhatározó/Csákánydoroszló címere” változatai közötti eltérés

a
csere svg címerre
(Új oldal, tartalma: „Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a ''' Csákánydoroszló ''' család címerével foglalkozik. ---- Fájl:A nagycsákányi Batthyány-uradal…”)
 
a (csere svg címerre)
 
----
[[Fájl:A nagycsákányi Batthyány-uradalom pecsétjének lenyomata.jpg|bélyegkép|A nagycsákányi Batthyány-uradalom pecsétjének lenyomata]]
[[Fájl:HUN Csákánydoroszló COA.jpgsvg|200px]]
 
A települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. 1260-ban Chakan, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik. A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven szerepel. Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család volt, más része helyi nemeseké volt. Később Németújvár várának tartozéka. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. 1582-ben a települést török támadás érte. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. 1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből.
8

szerkesztés