„Heraldikai lexikon/Armalista” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az 1588:19. törvénycikkben az armalistákat még csak „a kancelláriában címert és nemességet szerző nemes”-eknek (nobiles… insignia et nobilitatem in cancellaria consecuti) nevezik. Az 1595:6. tc. az „armati nobiles”, 1596-tól (1596:10., 1598:15. és 22. tc. stb.) az „armalistae nobiles” formulát használja, a 17. században (1630:30. és 1647:26. tc.) pedig már egyszerűen csak „armalistae” néven említik az ilyen nemeseket. A Vas vármegyei statútumokban a 16. század utolsó évtizedében már a nemesek három csoportját különböztették meg: „nobiles sessionati, armali, possessionati” és Győr vármegyében is ehhez hasonló korabeli rendeletet hozott. Gömörben a 17. század elején az armalistákat a „Nobiles armales literas habentes”, formulával írják le. Egy évszázaddal később Győr vármegyében már
állandósult a „nobiles armalistae” forumla. A nemesség ezen új rétegének nemesi rangra emelése a korábbi, birtokadománnyal történő nemesítéssel szemben csak személyes mentességet biztosított. Tagjai leggyakrabban a jobbágyság soraiból emelkedtek ki és korábbi jobbágytelkükön maradva az után ugyanúgy földesúri járadékot tartoztak fizetni, mint a jobbágyok.
 
A jobbágy a manumittáló levél megszerzése után szabadosként mentesült a földesúrnak teendő személyes szolgálatok (pl. robot) teljesítése alól, amivel az armalistákhoz hasonló helyzetbe került. Azonban a nemességbe armálissal való felemelkedés sem számított örök érvényűnek, hiszen akár egyszeri adófizetés (contributio) után kicsúszott a nemes kiváltságolt jogainak usus-ából. Így pl. a Diószegen élő Szabó István a háborús időkben adófizetés alá „csúszott”, pedig nemességét többször is igazolta, így nemesi jogaiból kiesve, utóbb kellett bizonyítania azokat.
 
==Lásd még==
100 279

szerkesztés