„Heraldikai lexikon/Nemesi összeírás” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
Ezen összeírások korántsem teljesek és pontosak. Így pl. az 1754–55. évi nemesi összeírásba a nem egyértelműen kiadott utasítások miatt számos következetlenség csúszott. Sok vármegye a birtokos és armalista nemeseket nem különítette el egymástól, volt ahol a possessionatus nemességet fel sem mérték, és nem tüntették fel a nemesek lakóhelyét sem. Úgy tűnik azonban, hogy a vármegyék maguk döntötték el, hogy milyen conscriptio-t küldenek fel az Udvarba, olykor többféle összeírást is készítettek egyidejűleg, eltérőt a saját használatukra és az Udvar számára. A 18. század végére szakszerűvé váltak a felmérések, de ekkor sem voltak teljesen pontosak. Így pl. az 1784–85. évi országos felmérés a nemesek számát tekintve megbízhatónak tűnik, minden 1 évesnél idősebb, magát nemesnek valló személyt feltüntet, de ez sem tejesen pontos, mert egyes nemesek nem engedték magukat összeíratni, ezért mintegy 10%-os hiányt mutat. Másrészt számos olyan személy is felvételre került, aki csak a pozíciója, hivatása révén tartotta magát nemesnek (honorácior). A 18. század utolsó negyedében a nemesek számának ugrásszerű növekedéséhez hozzájárult a honoráciorok nemesek közé való számításának szokása is.
 
A 18. század közepétől akár néhány évente is készülhettek újabb nemesi összeírások (1754/1755, 1758/1759, 1760, 1769, 1770, 1771, 1776, 1783/1784, 1792). Ezt a {{Hl|nemesség igazolás}}ok által feltárt változások indokoltaindokolták, mint a kétségtelen nemesek állandóan változó száma, a migráció, a vagyoni helyzet megváltozása (általában süllyedés), a családfő elhalása stb.
 
Az adott conscriptio csak a kétségtelen nemeseket foglalja magában, azok, akiknek folyamatban lévő {{Hl|nemesség igazolás}}uk volt, nem kerülhettek bele. A taksát is portánként rótták ki, ezért a szegényebb (adózó) családok esetében, ahol egy telken több felnőtt férfi élt, csak a családfőt vették fel az összeírásba.