„Növények/F/Fekete fenyő” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/Feketefenyő lapot a következő névre: Növények/F/Fekete fenyő
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Ehető növényekDísznövények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Szk-gyógynövénynövény-abc}}
 
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Pinus nigra| }}
{{népies|fekete luc }}
 
A feketefenyő a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta. Más Pinus fajok közül számunkra a legfontosabb a fekete fenyő. Honos DK- és DNy-Európában.
:
Hazánkban a 19. század végén kezdték telepíteni P. nigra var. austriaca változatát kísérleti jelleggel, elsősorban a talaj védelmére (a kopár hegyoldalak eróziójának megakadályozására és a meszes homoktalajok megkötésére). Mivel várakozáson felül beváltotta a reményeket, egyre inkább ültették fájáért is, eleinte csak a dolomitkopárok erdősítésére, majd az alföldi homokra is. A telepítés két nagy hulláma az 1950-es és az 1970-es években volt. Nagy, elegyetlen, tájidegen erdői számos ökológiai és természetvédelmi problémát okoznak.
Vadon csak a Kőszegi-hegységben él. Karbonátos kőzeten, sekély talajon pionír, mészkedvelő, szárazságtűrő. Kopárok és alföldi homokos területek fásítására használják, sokfelé telepítik.
 
Több más, nálunk nem élő Pinus faj (pl. P. teocote Mexikóban, P. halepensis D-és K-Európában, P. cembra Európában, P. pinea D-Európában, P. sibirica Szibériában, Kínában stb.) is drogot szolgáltat.
:
 
Hatóanyag
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
:A balzsamban (terpentin) diterpénsavak diterpénalkoholok és észtereik, fában lignan, főleg pinoresinol, stilbenek (pinosylvin, dihidropinosylvin), flavon (chrysin, tectochrysin, strobochrysin), flavanon (pinocembrin, pinostrobin, strobopinin, cryptostrobin), flavanonol (pinobanksin, pinobanksin-monometiléter, strobobanksin), taxifolin (dihidrokvercetin), aromadendrin (dihidrokempferol), catechin-típusú cserzőanyag, fában pinokvercetin, pinomyricetin, levelekben nyomokban piperidin-származék pinidin. Balzsamban 20-25% terpentinolaj, melynek fő alkotói: pinenek, limonen, caren, cadinen, cymol, terpinolen, metilchavicol, bornil-acetát. Balzsamból 65-70% gyanta (colophonium) marad vissza, benne diterpén gyantasavak (larikopinisav, larikopinonsav, pimarinsav, pimarolsavak, abietinsav, pimarsav, cryptopimarsav, sandaracopimarsav stb.)
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
{{Gyógyhatása| tapasz, égési sebek kezelésére használatos égési sebek kezelésére használatos ''(linimentum)'', kenőcs (főként reuma ellen), füstölő (szagtalanító, fertőtlenítő, rovarriasztó)}}
</div></div></div>
 
{{Kert fejezetek}}
:A kozmetikai ipar, festék- és bútoripar alapanyaga.
{{portál|Növények}}
 
:Homeopathia is felhasználja.
 
:Sárga, gyantás fáját a bútorkészítésben, épületfának és cellulóz gyártására is használják, de nagy gyantatartalma és a nehezen feltisztuló törzs ággöcsös szerkezete miatt jóval kevésbé értékes faanyag, mint a luc- vagy az erdeifenyő.
 
:Díszfának is igen kedvelt. Magyarországon általában osztrák változatát (Pinus nigra var.austriaca) árusítják Pinus nigra néven.
 
:Az utóbbi időben karácsonyfának is használják, mert megjelenése ugyan eltér a hagyományos karácsonyfákétól, de olcsó, és tűi a legszárazabb szobákban sem peregnek le. Illatos, a szobai klímát is jól bírja, de kiszáradt tűlevelei különösen szúrósak.
 
 
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/BF/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}Mit-mihez]]| || }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div></div>
{{Gyógynövények}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Pinus nigra|{{SUBPAGENAME}}}}