„Heraldikai lexikon/Tőr” változatai közötti eltérés

A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.]