„Címerhatározó/Szeremlei címer” változatai közötti eltérés

Szeremlei {{Ch|Császár címer|Császár}} cs. Nemességét 1413. és 1433-ban nyerte s eleinte Dunántúl terjedt el, idővel azonban Bihar, Borsod, Kolozs, Szabolcs, Zemplén megyékbe is elágazott. Nevezetesebb tagok: János f.őri esperes lelkész 1596., György Nyarad falut kapta 1731., Pá 1 százados Losoncon m.h. 1758., Sámuel debreceni főbiró ugyanakkor tájon. Ez ág a Főri melléknevet használta. A borsodi ágból nevezetesek, Ábrahám János lelkész, később jogot tanult Pesten, hagyatékából a s.pataki főiskolai magyar irodalmi tanszéket állították, egyh. író, és ennek unokatestvére, Gábor hittudor 1807— 64., s pataki, majd bécsi egyetemi theol. tanár, egyházi és bölcs, író, és Mihály 1795-1844. geleji lelkész, ht. Igaz Sára; utóbbiak gyermekei, Károly r.szombati tanár, Zsuzsanna Baksa Sám.-né, Mihály m.szigeti, majd turke-vei orvostudor, J ó z s e f h.böször-ményi esperes-lelkész, Lajos miskolci ügyvéd, Eszter Bedé Lászlóné, kik már mind meghaltak, és végezetre S á m u e 1, a ki sz. 1837. Gelejen, diószegi, majd 1871. óta vásárhelyi ref. lelkész, e munka szerzője, 1908. óta a m. tud. akad. 1. tagja, neje Daróci Ilona. Gyermekeik: Ilona Budainé B.böszörményben, Margit hajadon m.h. 1891., Etelka Teréh-né, János jogtudor, zentai j bírósági jegyző és József az Egyes, b.pesti fővárosi tak.ptár tisztviselője, m.h. 1910.[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/hodmezovasarhely_tortenete_szeremlei_V/pages/018_lakosok_csaladi4.htm]