„Növények/F/Fojtóbab” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Fojtóbab lapot a következő névre: Növények/F/Fojtóbab |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{
[[Kép:Flowering kudzu.jpg|thumb|200px|right|A virágzata]]
[[Fájl:Kudzu seedpods 6580.JPG|bélyeg|jobbra|200px|levelei]]
[[Fájl:Fabales - Pueraria montana roots - 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|gyökere]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Pueraria montana var. chinensis |syn.: Pueraria thomsonii}}
:Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában.
{{latin|Pueraria montana var.lobata|syn.: Pueraria lobata}}
:Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában.
{{népies| kudzu nyílgyökér, gegen}}
A fojtóbabok a hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó nemzetség.
A fojtóbabfajok előfordulási területe Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia déli fele. Pakisztántól Japánig és Új-Guineáig sokfelé megtalálhatóak. Az ausztráliai Északi területen is őshonos ez a növénynemzetség. Ausztrália keleti felébe, Ázsia más térségeibe, Ukrajnába, Afrika nagy részére, valamint elszórtan az Amerikákba betelepítették eme növények némelyikét.
:Ott ahol fák, sziklák vagy falak vannak a kudzu nyílgyökér magasra felkúszhat. Ha nem található efféle tárgy, akkor a talajon szélesen szétterül. Évelő növény gyökérzettel, indákkal és kötélszerű sötétbarna szárakkal, amelyek akár 20 méter hosszúra is megnőhetnek. Igen gyorsan nő, egy év alatt elérheti a 20 méteres hosszúságát; 30 méteres példányok is ismertek.
:A heréhez (Trifolium) hasonlóan Levelei tőállásúak, hármasan összetettek. A levélkék oválisak és három nyúlványuk van. Úgy a szár, mint a levél alsó fele szőrözött. A leveleinek nitrogén megkötő tulajdonságai vannak, és a nitrogénben szegény talajokban a levelek biztosítják ennek az anyagnak a 95%-át. A fölös táplálékát nagy tárológyökerekbe raktározza el; ezek a gyökerek a növény tömegének akár a 40%-át is alkothatják.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}▼
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}▼
:A virágainak színezete vöröses-lila sárga foltozással. Édeskék borsóra (Pisum sativum) emlékeztető illatot áraszt. A virágai 20-25 milliméter szélesek és 20 centiméteres virágzatokba tömörülnek. Júliustól októberig virágzik. A hüvelytermése szőrös és 8 centiméter hosszú, benne 3 mag található. Habár magok által is szaporodhat, a kudzu nyílgyökér főleg mellékhajtások segítségével szaporodik.
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]▼
:Ez a növény a szubtrópusi és mérsékelt övi területeket, illetve éghajlatokat kedveli. Egyaránt megél az erős napfényben, és az árnyékban is. A szárazsághoz alkalmazkodott és fagyot is jól tűri. Habár a fagy elpusztítja a növény felső részét, az akár 1 méter hosszú tárológyökérből újból ki tud hajtani. Azokból a száraiból melyek a talajra érnek, újabb évelő gyökérrendszerek fejlődnek ki. A magvait az emlősök és a madarak terjesztik.
</div></div></div>▼
{{haszn-rész|gyökér}} ''(Puerariae radix)''
{{portál|Növények}}▼
'''Hatóanyag'''
: kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein, genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C)
{{Gyógyhatása|vérnyomáscsökkentő ''(antihypertensiv)'', [[w:cardialis arrythmia]] és [[w:angina pectoris]] esetén, izomrelaxans, gyulladásgátló ''(antipyreticum)'', ''(antidysentericum)''.}}
▲{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
<br/>
{{Gyógynövények}}
▲{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
▲{{commonskat|Pueraria montana|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||