„Növények/K/Kánya bangita” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Kánya bangita lapot a következő névre: Növények/K/Kánya bangita |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{
[[Kép:Viburnum opulus 001.JPG|thumb|200px|right|Kánya bangita]]
[[Fájl:Adoxaceae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virágzata]]
[[Fájl:Viburnum opulus - WWT London Wetland Centre 4.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Termései]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Viburnum opulus|}}
{{népies|bangita, gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya}}
Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. 4 m-re is megnövő cserje, néha fa. Liget- és láperdőkben országszerte elég gyakori. A kányabangita a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék családjába tartozó faj. Kertekben termesztett változata a Gömbös virágzatú, [[Növények/K/Kerti labdarózsa|labdarózsa]] (Viburnum opulus var. roseum).
: Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett.
: Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}▼
: Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket.
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]▼
</div></div></div>▼
: Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.
: A kányabangita nyirkos, meszes, humuszos talajon nő, árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben. A síkságoktól az Alpokig, 1400 méter magasságig megtalálható.
{{portál|Növények}}▼
: Május–június között virágzik; legyek porozzák be. Termése a beporzás után gyorsan kifejlődik; gyakran egy időben láthatók ágain virágok és érett termések. A termés nyersen élvezhetetlen ízű, olyannyira, hogy amíg találnak mást, még a madarak is elkerülik — télen azonban, amikor nagy a hó és a hideg, a csonttollúak és a fenyőrigók mindet lecsipegetik.
{{haszn-rész|gyökér - ''Viburni opuli cortex'', hajtása - ''Viburni opuli herba''}}
'''Hatóanyag'''
: gyantaszerű viburnin, valeriansav, cserzőanyag, gyanta, viasz, gumianyag, pektin, szerves savak, illóolaj (szerves savak észterei), nyomokban alkaloid, herbában viburnin, flavonoid (astragalin, paeonisid, egyéb kempferol- és kvercetin-glikozid), fahéjsav-származékok.
{{gyógyhatása| kéreg enyhe görcsoldó a simaizom görcsét oldja ''(spasmolyticum)'', fájdalmas havi vérzés: ''dysmenorrhoea'' esetén. Levél bő folyadékkal bevéve, a vér lipidszintjét csökkentő hashajtó ''(laxans)'', hánytatószer ''(emeticum)''.}}
: Homeopátia is felhasználja.
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
<br/>
{{Gyógynövények}}
▲{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
▲{{commonskat|iburnum opulus|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||