„Növények/V/Vadgesztenye” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Festőnövények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
6 ⟶ 7 sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Fájl:Vadgesztenyafak.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Vadgesztenyefa]]
 
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Aesculus hippocastanum|}}
{{drog|Hippocastani albi flos ~ Hippocastani rubri flos, Hippocastani folium,
{{népies|-}}
|Hippocastani cortex, Hippocastani semen ~ Castaneae equinae semen }}
{{népies|bokrétafa, lógesztenye.}}
A vadgesztenye a szappanfavirágúak közé tartozó szappanfafélék családjának egyik legismertebb nemzetsége mintegy 15 fajjal. A nemzetség holarktikus – Észak-Amerikában több faja él, mint Európában. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik (például a közönséges és a hússzínű vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.
:Az egyes fajok fák vagy bokrok. A fák koronája általában terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5–9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levélkék válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas.
 
:Két-, illetve háromszínű virágaik nagy, felálló bugákba állnak össze. Termésük a gesztenye ''(Castanea)'' fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tüskés, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik. Lombhullató. Homokos és agyagos talajokon is megél.
:
 
:Magvait ősszel vagy tavasszal, lehetőleg előcsíráztatás után a szabadba vetik – köldökfolttal lefelé, barázdákba. A kertészeti változatokat tavasszal oltással vagy nyár elején szemzéssel közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) alanyon szaporítják. A cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) feltöltéses bujtással és gyökérdugványról is szaporítható. Park- és sorfának ültetik.
 
:Aknázómoly levélkártevője ellen rendszeresen kell védekezni, hazai állományai emiatt veszélyben vannak. Áprilisban, májusban virágzik. A kérget tavasszal gyűjtik, aprítják (beszáradás 3:1), a leveleket virágzás végén és fénytől védve szárítják (beszáradás 6:1), a magvakat a termés felnyílásakor (beszáradás 2:1).
 
 
'''Hatóanyag'''
: kb. 50% keményítőt tartalmazó magban 3-10% szaponin-glikozid (főleg escin-glikozidok, kb. 30-féle), flavonoidok, tannin, esculin és fraxin kumarinok, triterpének, szterolok. Kéregben főleg kumarin-glikozidok (esculin 0,7-7%, fraxin 1-2,6%), szaponin, catechin-tannin. Levélben és virágban flavonoidok, szterolok, tannin, kumarinok (esculin, scopolin, fraxin)
 
 
{{Gyógyhatása|A közönséges vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség, fényvédő esculint főleg a kéregből, a magból és a levélből vonják ki. - Kenőcsök, napolajok alkotórésze, kapillárisok falát erősíti. - A kéreg gyulladásos, aranyeres bántalmak enyhítésére szolgál. - Escintartalma miatt javítja a perifériás vérkeringést. - Külsőleg főleg kenőcsök formájában alkalmas visszérgyulladás, aranyeres bántalmak és visszeres ulcus cruris kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a [[Növények/N/Nagylevelű csodamogyoró|nagylevelű csodamogyoró]], a [[Növények/K/Kanadai aranygyökér|kanadai aranygyökér]] és a [[Növények/Sz/Szilvalevelű bangita|szilvalevelű bangita]]. - A modern gyógyászatban felhasznált része a mag (korábban a kérgét és a levelét is használták, de ma már ez nem jellemző), amely nagy keményítőtartalma miatt takarmányként is használható.}}
 
:
24 ⟶ 41 sor:
<br />
</div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{Fák-trt}}
{{Festőnövények-trt}}
{{Mérgező növények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Aesculus hippocastanum|{{SUBPAGENAME}}}}